A mesterszakos felvételire teljesen más szabályok vonatkoznak, mint az alap- vagy osztatlan képzésekre, így sajnos a korábban megszerzett tapasztalataitokat itt nem tudjátok érvényesíteni.
Bár az elmúlt időszakban számos változtatást harangoztak be a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban, az továbbra is változatlan, hogy aki mesterképzésre (MA vagy Msc) jelentkezik, maximum 100 pontot szerezhet a felvételijén, ellentében az alap- és osztatlan képzésekkel, melyek esetében maximum 500 pontot szerezhetnek a felvételizők.
Míg azonban alapszakon egységes, hogy mi alapján számolják a pontjaitokat, mesterképzésen az egyetemek külön-külön határozzák meg, hogy mit kérnek a felvételizőktől. Számít általában a már megszerzett okleveletek minősítése, a záróvizsgétok eredménye, de ezen kívül akár egy írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsgára is behívhattak titeket, de kérhettek akár önéletrajzot és motivációs levelet is. Ennek folyamatát az egyetemek külön-külön határozzák meg, pontos tájékoztatást a honlapjukról tudtok szerezni.
Ami biztos, hogy esélyegyenlőség jogcímen maximum tíz pontot kaphattok, a többit viszont az egyetemek és főiskolák maguk határozzák meg. A felvételitek értékelése viszont független attól, korábban melyik egyetemen szereztétek az okleveleteket, így ebből se előnyötök, se hátrányotok nem származhat a mesterszakos felvételiben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
