Idén a meghirdetett szakok listájában nem szerepel, mennyi a felvehető hallgatók minimális és maximális létszáma egy adott szakon.
Kevesebb mint három hét múlva kiderülnek a felsőoktatási felvételi eredményei, így joggal merülhet fel bennetek a kérdés, hogy vajon hányan kezdtek szemptembertől ugyanazon a szakon.
Az elmúlt években a felvi.hu-n a meghirdetett szakok listájában a képzések mellett láthattátok, mi a minimális és maximális jelentkezői létszám, vagyis a kapacitásszám bizonyos szakokon, amik azt befolyásolják, hogy minimum hány felvett diákkal indulhat el a képzés, és maximum hányan lehettek az adott szakon. Idén viszont nem találtuk meg ezt a részletes bontást, helyette az egyetemek azt sorolják fel, hogy egy adott karon összesen hány diákot tudnak államilag finanszírozott képzésre felvenni.
Míg a korábbi felület így nézett ki:
Ugyanitt jelenleg már csak ezt látjuk:
Helyette viszont az intézmények nevére kattintva, karokra lebontva láthatjátok, hol és mennyi diákot tudnak felvenni az idei évben:
A 2023-as felvételi legfontosabb tudnivalóit ide kattintva éritek el.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
