Ezek a legnépszerűbb gazdasági szakok 2023-ban: az első helyet ismét a gazdálkodási és menedzsment szerezte meg

Idén összesen 36313-an jelentkeztek gazdasági képzésekre. A listavezető idén is a Gazdálkodási és menedzsment alapszak, ami nem csak a saját területi ranglistáján, de az összes alapképzésben is ismét első.

Az idei évben is a Gazdálkodás és menedzsment lett a legnépszerűbb gazdasági alapszak, amire 4000-rel többen jelentkeztek, mint a tavalyi évben. Ezt követi a Kereskedelm és marketing, amire több mint 3000 fővel szintén nagyot nőtt a jelentkezők száma 2022-höz képest.

A legnépszerűbb gazdasági képzések top 10-es listája a következőképp alakult az idei felsőoktatási felvételiben:

  1. Gazdálkodás és menedzsment  (14375)
  2. Kereskedelem és marketing (9802)
  3. Pénzügy és számvitel (5441)
  4. Nemzetközi gazdálkodás (5146)
  5. Turizmus és vendéglátás (4287)
  6. Nemzetközi tanulmányok (3484)
  7. Közösségszervezés (3050)
  8. Emberi erőforrások (3036)
  9. Műszaki menedzser (2269)
  10. Alkalmazott közgazdaságtan (382)

A lista 10. helyezettje jócskán lemaradt az előtte lévőktől. Míg a 9. helyen álló Műszaki menedzser képzés is több mint 2000 jelentkezőtt vonzott be, addig az Alkalmazott közgazdaságtan az ezret sem közelítette meg.

Azt, hogy idén mik a legnépszerűbb bölcsészképzések itt találjátok, a 30 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés listáját pedig itt:

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.