Véget értek a május óta tartó érettségi vizsgák, már csak a ponthatárok miatt kell izgulniuk a végzősöknek.
Június 30-án hivatalosan is véget ér a 2023-as tavaszi érettségi szezon. A vizgsázók az írásbeliket már májusban letudták, június 7. és 14. között pedig az emelt szintű szóbeliken is túl lettek, így a hónap utolsó napjaira már csak a középszintű szóbelik maradtak.
Június 19. és 30.között az Oktatási Hivatal adatai szerint mintegy 1163 helyszínen, 3171 vizsgabizottság előtt, közel 265 000 középszintű szóbeli vizsga zajlott az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban. Idén egyébként több mint 111 ezren vizsgáztak, közülük 74 ezren voltak végzős középiskolások, a többiek pedig előrehozott, pótló, ismétlő vagy szintemelő vizsgát tettek.
Ennek fényében egyértelmű, hogy rendes érettségi vizsgából volt a legtöbb. A végzős tanulók 342 785 ilyet tettek az elmúlt hetekben, míg a már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 8700 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, előrehozott vizsgából pedig több mint 27 ezer volt a 2023-as tavaszi időszakban.
Jönnek a ponthatárok
Az érettségik vége egyúttal azt is jelenti, hogy már csak néhány hetet kell várnotok a ponthatárokig. Ezek egészen pontosan július 26-án, este 8-kor érkeznek majd, amire itt az Eduline-on is készülünk. Ezen a napon a hivatalos ponthatárokon túl sorra vesszük majd, hogy mik a legnépszerűbb szakok, megnézzük, milyen képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat, hová került be a legtöbb elsőéves, de ott leszünk a budapesti Pont Ott Partin is, ahol majd a felvételizőkkel beszélgetünk.
Addig is ne felejtsétek el, hogy július 12-én véget ér az ügyintézési időszak, eddig módosíthatjátok tehát a sorrendeteket és az adataitokat, vagy tölthettek fel pontokat érő dokumentumokat. Az ügyintézési időszakról ide kattintva olvashattok, a pontszámításról pedig itt találtok információt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
