A szombati kaotikus eseménysorozatot a világ feszülten figyelte, az orosz fővárosban érettségizők viszont kaptak egy kis plusz felkészülési időt.
Szombaton a világ nagy részét az oroszországi felkelés tartotta lázban. A Wagner orosz zsoldoshadsereg vezére, Jevgenyij Prigozsin – miután úgy tűnt, háttérbe szorítják – bejelentette, Moszkva felé indulnak, hogy elkapják és megbüntessék az orosz katonai vezetőket. Vlagyimir Putyin hazaárulásról beszélt, a konvoj és az orosz hadsereg helikopterei már lőttek is egymásra. Prigozsin végül kiegyezett a Kremllel – állítólag a belarusz elnök közvetítésével –, menetével visszafordult és elhagyta az elfoglalt Rosztov-na-Donu városát, illetve ő maga Oroszországot is.
Mindez oktatási fronton a moszkvai érettségizőknek annyit hozott, hogy nyertek még egy hét felkészülési időt. Hétfőn – azaz holnap – kellett volna érettségizniük ugyanis matekból és orosz nyelvből, ám amikor még azzal számoltak, hogy Prigozsin csapatai tényleg megostromolnák Moszkvát, kockázatminimalizálást emlegetve a hétfőt munkaszüneti nappá nyilvánították. Így az érintett diákok matek és az orosz nyelvi egységes államvizsgáját (EGE) áttették július 1-re, idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökséget a 444.
Ez azért érdekes, mert a tartaléknap történetesen szombatra esik. A lap hozzáteszi, az EGE vizsgasorozatot minden középiskolát befejező orosz diáknak le kell tennie, hogy egyetemre vagy szakiskolába mehessen, ez amellett, hogy az egyetelen érettségi, egyben egyetemi elővizsga is.
(Kiemelt kép: AFP / Handout)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
