"Mindegy, hány ChatGPT születik, informatikusokból sosem lesz túl sok"

Több ezer diák mérettette meg magát ma is a középszintű írásbeli informatika vagy digitális kultúra érettségin. Az informatika fontosságáról Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja beszélt az Eduline-nak. A mai informatika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

  • Székács Linda

„Mindegy, hány ChatGPT születik még a jövőben, informatikusokból sosem lesz túl sok”– véli Charaf Hassan, a BME VIK dékánja. A kar vezetőjével a középszintű informatikaérettségi apropóján beszéltünk az informatikatanulás és az informatikusok fontosságáról, akikből - elmondása szerint - a világ folyamatos digitalizációja és az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák miatt sosem lesz túl sok. Még akkor sem, ha ezek a szakok egyre népszerűbbek a felsőoktatásba készülő diákok körében.

Pedig az informatikaoktatás alapvetően nem annyira hangsúlyos a középiskolások tantervében, hiszen a gimnazisták órarendjébe  jelenleg heti három ilyen tanóra van betervezve. Aki ennél többet szeretne - mert magasabb szinten is megismerné a tantárgyat vagy már a tizedik osztály végén tudja, hogy ezen a területen tanulna tovább - az fakultációra kell jelentkezzen. Itt már felbukkan a programozás, bár – teszi hozzá a dékán – közel sem olyan szinten, mint később az egyetemen. Ez azonban így van rendjén, hiszen „élesen elkülönül az a tudás, amit a középiskolának és az egyetemnek kell biztosítania”, Charaf Hassan szerint pedig a BME-n különösen odafigyelnek arra, hogy az első félévben mindenkit „felzárkóztassanak” a komolyabb tudás elsajátításához szükséges szintre.

A felsőoktatási intézménynek elsősorban olyan diákokkal kell számolnia és számítania, akik magántanár nélkül, „standard tudással” érkeznek. Éppen ezért a BME informatikai képzéseire bekerülő gólyák az első félévben olyan kurzusokon vesznek részt, melyeknek célja az olyan diákok felzárkóztatása is, akik esetleg hiányosabb ismeretekkel rendelkeznek.

„Egyeseknek ez esetleg könnyen megszerezhető kredit, de ennyi azért belefér. Másoknak viszont nagyon fontos, hogy akkor se szenvedjenek hátrányt, ha bekerültek az egyetemre, de egy kicsit hiányosabb a tudásuk” – jegyzi meg a dékán.

A dékánt arról is kérdeztük, végül milyen arányban helyezkednek el ezen a pályán a náluk végző informatikus hallgatók. Erre a kérdésünkre azt válaszolta, könnyebb, ha azt mondja, kik azok, akik végül nem ezt a pályát választják, ezeknek a frissdiplomásoknak a száma ugyanis közel áll a nullához.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Az idei középszintű informatika érettségi feladatlapjait itt láthatjátok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.