Szaktanár a töriérettségiről: Logikusan gondolkodva négyesre is meg lehetett csinálni

Voltak feladatok, amiket akár kizárásos alapon is meg lehetett oldani.

  • Kacskovics Mihály

Kézenfekvőbb volt a diákoknak az idei történelemérettségi középszintű tesztje, mint tavaly – értékelte a vizsgát az Eduline kérdésére Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója és történelemtanára. Edényi szerint a diákok örültek az esszétémáknak, hiszen olyanokat kaptak, amiket a legtöbb pedagógus jellemzően sokat gyakoroltat, alaposan megtanít a diákjainak.

Az esszétémák sorából nehézségben egyedül a rendszerváltozást érintő lóghatott ki, azt viszont – emelte ki a töritanár – ki lehetett kerülni, ha a vizsgázó Széchenyit választotta. Az Eduline-nak megszólaló diákok nagy része pedig így is tett.

A rövid feladatok szerinte szintén egyértelműek voltak. „Ha valaki valamit nem tudott, akkor azt kizárásos alapon meg tudta csinálni, hiszen több feladatban is voltak olyan leírások, amik nem lehettek érvényesek az adott fogalomra, jelenségre. A logikus gondolkodás és a szövegértés volt nagyon fontos” – mondta Edényi.

Akadt azonban Edényi szerint olyan példa is, ahol elengedhetetlen volt, hogy a diákok ne ismerjék az adott témához kapcsolódó szakkifejezéseket. Ilyen volt a rövidebb kérdések között a Hunyadi Mátyást érintő feladatsor, ahol a diákoknak, ha pontot akartak szerezni, tudniuk kellett a rendkívüli hadiadó fogalmát, amivel Mátyás a korábban még Károly Róbert által bevezetett kapuadót alakította át úgy, hogy nem csupán minden portának, hanem minden családnak meg kellett fizetnie azt.

Okozhatott a diákoknak apróbb fennakadást a felvilágosodást érintő feladat is, viszont Edényi szerint kizárásos alapon azt is viszonylag könnyen meg lehetett oldani.

„Nem lesz mindenkinek tökéletes” – szummázott Edényi – „de hármasra, vagy négyesre, ha logikusan gondolkodik valaki, meg lehetett csinálni”.

Az első infókat a középszintű töriérettségi tesztfeladatairól itt, az esszékérdésekről itt találjátok. Kérdeztünk szaktanárt is, az ő véleményét a tesztfeladatokról itt, az esszékérdésekről pedig itt tudjátok elolvasni. A nem hivatalos megoldásokat pedig itt tettük közzé.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.