Voltak feladatok, amiket akár kizárásos alapon is meg lehetett oldani.
Kézenfekvőbb volt a diákoknak az idei történelemérettségi középszintű tesztje, mint tavaly – értékelte a vizsgát az Eduline kérdésére Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója és történelemtanára. Edényi szerint a diákok örültek az esszétémáknak, hiszen olyanokat kaptak, amiket a legtöbb pedagógus jellemzően sokat gyakoroltat, alaposan megtanít a diákjainak.
Az esszétémák sorából nehézségben egyedül a rendszerváltozást érintő lóghatott ki, azt viszont – emelte ki a töritanár – ki lehetett kerülni, ha a vizsgázó Széchenyit választotta. Az Eduline-nak megszólaló diákok nagy része pedig így is tett.
A rövid feladatok szerinte szintén egyértelműek voltak. „Ha valaki valamit nem tudott, akkor azt kizárásos alapon meg tudta csinálni, hiszen több feladatban is voltak olyan leírások, amik nem lehettek érvényesek az adott fogalomra, jelenségre. A logikus gondolkodás és a szövegértés volt nagyon fontos” – mondta Edényi.
Akadt azonban Edényi szerint olyan példa is, ahol elengedhetetlen volt, hogy a diákok ne ismerjék az adott témához kapcsolódó szakkifejezéseket. Ilyen volt a rövidebb kérdések között a Hunyadi Mátyást érintő feladatsor, ahol a diákoknak, ha pontot akartak szerezni, tudniuk kellett a rendkívüli hadiadó fogalmát, amivel Mátyás a korábban még Károly Róbert által bevezetett kapuadót alakította át úgy, hogy nem csupán minden portának, hanem minden családnak meg kellett fizetnie azt.
Okozhatott a diákoknak apróbb fennakadást a felvilágosodást érintő feladat is, viszont Edényi szerint kizárásos alapon azt is viszonylag könnyen meg lehetett oldani.
„Nem lesz mindenkinek tökéletes” – szummázott Edényi – „de hármasra, vagy négyesre, ha logikusan gondolkodik valaki, meg lehetett csinálni”.
Az első infókat a középszintű töriérettségi tesztfeladatairól itt, az esszékérdésekről itt találjátok. Kérdeztünk szaktanárt is, az ő véleményét a tesztfeladatokról itt, az esszékérdésekről pedig itt tudjátok elolvasni. A nem hivatalos megoldásokat pedig itt tettük közzé.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
