Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.
Egy órával tovább tartott, mint azoknak, akik csak középszinten érettségiztek, cserébe viszont nem volt megoldhatatlanul nehéz az emelt matekot írók szerint az érettségi.
Az érettségizők szerint a feladatok között előkerült a kombinatorika, valószínűségszámítás, számtani és mértani sorozatok, a függvényanalízis, de még paraméteres egyenletek is felbukkantak.
„Aki jó matekos, az simán meg tudja írni” – összegezte egy budapesti gimnazista. Egy másik végzős, Balázs is egész jónak érezte, külön tetszett neki, hogy nem volt benne koordinátageometria: "Szimpatikus érettségi volt, negyedórával előbb be tudtam fejezni" -mondta. Ő a hetedik, halmazelméletes és valószínűségszámításos feladatot hagyta ki.
Más viszont arról számolt be, hogy olyan feladat is előkerült az emelt szintű matekérettségin, amihez hasonlót sem látott felkészülése során – sem az iskolában, sem az érettségi előkészítő tanfolyamon. A feladatsort ő is „korrektnek” értékelte – még ha így volt is egy olyan példa, amihez alig tudott valamit írni.
A középszintű matematika érettségi nem hivatalos megoldásait itt összesítettük:
Közvetítésünket a matekérettségiről pedig ide kattintva tudod elolvasni:
