Függvényanalízis, kombinatorika, paraméteres egyenletek – ez volt az emelt matekérettségin

Előkerültek a számtani és mértani sorozatok is.

  • Kacskovics Mihály Béla

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

Egy órával tovább tartott, mint azoknak, akik csak középszinten érettségiztek, cserébe viszont nem volt megoldhatatlanul nehéz az emelt matekot írók szerint az érettségi.

Az érettségizők szerint a feladatok között előkerült a kombinatorika, valószínűségszámítás, számtani és mértani sorozatok, a függvényanalízis, de még paraméteres egyenletek is felbukkantak.

„Aki jó matekos, az simán meg tudja írni” – összegezte egy budapesti gimnazista. Egy másik végzős, Balázs is egész jónak érezte, külön tetszett neki, hogy nem volt benne koordinátageometria: "Szimpatikus érettségi volt, negyedórával előbb be tudtam fejezni" -mondta. Ő a hetedik, halmazelméletes és valószínűségszámításos feladatot hagyta ki.

Más viszont arról számolt be, hogy olyan feladat is előkerült az emelt szintű matekérettségin, amihez hasonlót sem látott felkészülése során – sem az iskolában, sem az érettségi előkészítő tanfolyamon. A feladatsort ő is „korrektnek” értékelte – még ha így volt is egy olyan példa, amihez alig tudott valamit írni.

A középszintű matematika érettségi nem hivatalos megoldásait itt összesítettük:

 

Közvetítésünket a matekérettségiről pedig ide kattintva tudod elolvasni:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.