A középszintű töriérettségi második felében két rövid és két hosszú esszé közül kell egyet egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Most a második választható hosszú esszé megoldásait hoztuk el nektek. Nagyon fontos, hogy ez nem a hivatalos javítókulcs, azt holnap teszi közzé az Oktatási Hivatal.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat innen követhetitek. Az első infókat a töriérettségiről itt találjátok, a szaktanári véleményt pedig innen érhetitek el.
Az érettségi 12 feladatból álló első felének javítókulcsát itt találjátok. Ha az első rövid esszét választottátok, akkor itt nézhetitek meg szaktanárunk által kidolgozott megoldását. A második rövid esszét így kellett megoldani. Mutatjuk szaktanárunk javaslatát az első hosszú esszéhez.
És akkor következzen a második hosszú esszé, vagyis a 16-os feladat is:
A rendszerváltozás Magyarországon
A Szovjetunió felügyelete (T) alatt működő, szocialista berendezkedésű magyar állam az 1980-as években (T) egyre komolyabb gazdasági, társadalmi, kulturális és identitási válságba került és 1989-ben szakítva az egypártrendszerrel (K) demokratikus (K) állammá vált. Az átalakulás egyik első lépése 1989 januárjában történt amikor Pozsgay Imre államminiszter népfelkelésnek (F1) nevezte az 1956-os forradalmat, szembefordulva ezzel a hivatalos ellenforradalmi elnevezéssel (F1). A forradalom népfelkeléssé nyilvánítása erkölcsi kiállás volt a forradalmárok mellett és új megvilágításba helyezte az eseményeket,(F1) így Kádár János szerepét is. Ekkor Németh Miklós Magyarország miniszterelnöke, aki kormányzása során kevésbé összpontosít az ideológiai célokra és tevékenysége révén folyamatosan válik a szocialista berendezkedésű ország pluralista (K) állammá. Már 1987-1988-ban új pártok (K) alakultak (MDF, FIDESZ, SZDSZ) (E), amelyek 1956-ot forradalomnak, illetve a szocialista rendszer ellenes hazafias felkelésnek tartották. Gyakorlatilag ezt a megközelítést vette át Pozsgay a hatalom oldaláról. (F1) 1989. március 15-én Kádár Jánost leváltották a párttitkári tisztségből, helyére Grósz Károly lépett. Ezen a napon óriási méretű tüntetésre és megemlékezésre került sor Budapesten. Az ellenzéki pártok által szervezett tüntetésen az 56-os jelszavak aktualizálásra kerültek F2), és a tüntetők követelései a demokratikus államberendezkedést célozták meg (F2): szabad választásokat, az egyéni és kollektív szabadságjogok érvényesülését és független, semleges Magyarországot megteremtését szerették volna elérni.( F2) 1989 június 16-án a Hősök terén lezajlott Nagy Imre és társainak újratemetése, megvalósítva ezzel 1956 hőseinek rehabilitációját. (E) Itt több beszéd elhangzott, a szovjet csapatok kivonása is a követelések közé került. 1989-ben a Szovjetunió elkezdte csökkenteni a Magyarországon állomásoztatott katonái létszámát. (E) Gorbacsov belátta, hogy a közép-európai országok a demokratikus útra lépnek, így nem látta szükségét a szovjet katonák magyarországi állomásoztatásának (E).1989 tavaszán ellenzéki szervezetek és pártok tömörültek az EKA-ba (Ellenzéki Kerekasztal), hogy közösen képviseljék az álláspontjukat a hatalommal szemben (F3). Az EKA tárgyalásokat folytatott az MSZMP-vel (F3). A tárgyalások eredménye az lett, hogy létrejött a Nemzeti Kerekasztal, ami rögzítette a megállapodást az új államberendezkedés legfontosabb elemeiről. Az alkotmányt az országgyűlés fogadta el, de a tényleges döntés a Nemzeti Kerekasztal (K) keretein belül zajlott. 1989.szeptemberére az MSZMP-ből kivált az MSZP. A Nemzeti Kerekasztalon születet megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990 januárban megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt az MSZMP és az MDF elfogadta, az SZDSZ és a Fidesz nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna. Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás (E) ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze. A „négyigenes” népszavazás (K) eredménye a munkahelyek pártpolitikától való mentesítéséről, a munkásőrség feloszlatásáról a pártvagyonnnal történő elszámolásról egyértelmű volt, végül csekély többséggel a köztársasági elnök közvetett megválasztása mellett döntött (E). 1989. október 23-án kikiáltották az új köztársaságot. Az ideiglenes Köztársasági elnök Szűrös Mátyás lett (reformszocialista, az Országgyűlés elnöke) (E)1990 tavaszán tartották meg az első szabad választásokat, melyet az MDF nyert meg. Antall József vezetésével egy jobbközép koalíciós kormány alakult mely az MDF, FKGP (Független Kisgazda Párt), és a KDNP (Keresztény Demokrata Néppárt) koalíciójával alakult meg.A legfrissebb infókról a folyamatosan frissülő érettségi tudósításunkból olvashattok:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
