Ennyi pontot lehetett szerezni a különböző feladatok megoldásával a matekérettségin

Véget ért a középszintű matekérettségi, több tízezren számolgatják, hány pontot szereztek a megoldásokkal. Itt megnézhetitek, melyik feladatnál mennyi volt a maximális pontszám.

  • Tornyos Kata

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

Középszintű matekérettségi első része:

  • 1. feladat: 2 pont
  • 2. feladat: 2 pont
  • 3. feladat: 3 pont
  • 4. feladat: 2 pont
  • 5. feladat: 2 pont
  • 6. feladat: 2 pont
  • 7. feladat: 4 pont
  • 8. feladat: 2 pont
  • 9. feladat: 2 pont
  • 10. feladat: 2 pont
  • 11. feladat: 2 pont
  • 12. feladat: 4 pont

Így néz ki a második rész pontozása (az utolsó három feladatból csak kettőt kellett megoldani):

  • 13. feladat: 11 pont
  • 14. feladat: 13 pont
  • 15. feladat: 12 pont
  • 16. feladat: 17 pont
  • 17. feladat: 17 pont
  • 18. feladat: 17 pont

Tehát a középszintű matekérettségi első részével összesen 30 pontot szerezhettek, a második résszel pedig 70 pontot.

 

A középszintű feladatok nem hivatalos megoldásait itt találjátok:

 

Az emelt érettségiről itt írunk:

 

A matekérettségiről szóló egész napos tudósításunkat pedig itt követhetitek:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.