Ennyi pontot lehetett szerezni a különböző feladatok megoldásával a matekérettségin

Véget ért a középszintű matekérettségi, több tízezren számolgatják, hány pontot szereztek a megoldásokkal. Itt megnézhetitek, melyik feladatnál mennyi volt a maximális pontszám.

  • Tornyos Kata

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

Középszintű matekérettségi első része:

  • 1. feladat: 2 pont
  • 2. feladat: 2 pont
  • 3. feladat: 3 pont
  • 4. feladat: 2 pont
  • 5. feladat: 2 pont
  • 6. feladat: 2 pont
  • 7. feladat: 4 pont
  • 8. feladat: 2 pont
  • 9. feladat: 2 pont
  • 10. feladat: 2 pont
  • 11. feladat: 2 pont
  • 12. feladat: 4 pont

Így néz ki a második rész pontozása (az utolsó három feladatból csak kettőt kellett megoldani):

  • 13. feladat: 11 pont
  • 14. feladat: 13 pont
  • 15. feladat: 12 pont
  • 16. feladat: 17 pont
  • 17. feladat: 17 pont
  • 18. feladat: 17 pont

Tehát a középszintű matekérettségi első részével összesen 30 pontot szerezhettek, a második résszel pedig 70 pontot.

 

A középszintű feladatok nem hivatalos megoldásait itt találjátok:

 

Az emelt érettségiről itt írunk:

 

A matekérettségiről szóló egész napos tudósításunkat pedig itt követhetitek:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.