Holnap reggel kilenc órakor a magyar nyelv és irodalom vizsgával kezdődik az érettségi. Mutatjuk az időrendet, és néhány tippet a holnapi magyarhoz.
A nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal már pénteken elkezdődött a 2023-as érettségi, azonban a legtöbb középiskolásnak csak holnap, május nyolcadikán kezdődik a buli a magyar nyelv és irodalom vizsgákkal. Korábban már egyszer összeszedtük, de egy nehéz hét előtt nem árt, ha az utolsó pillanatban még egyszer felidézitek a legfontosabbakat:
A teljes menetrendet itt foglaltuk össze részletesen:
Mire figyeljetek holnap?
Természetesen egyelőre mi is csak találgatni tudunk arról, hogy mik is lehetnek a magyar érettségi feladatlapokban, de azért van pár dolog, amire érdemes lehet még ránéznetek. 2023-ban Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, sőt, Madách-emlékév is van – szóval érdemes lehet átnézni a két szerző munkásságát, jellemzőit. Attól azért az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár óva intett mindenkit, hogy csak egy sejtés alapján készüljön a holnapi magyar vizsgára, hiszen manapság már nem szokás reflektálni az érettségi feladatsorban az ehhez hasonló évfordulókra. A szaktanár viszont nem tartja kizártnak, hogy az összehasonlító elemzés során a kettő közül az egyik egy Petőfi legyen, mivel hiába klasszikus szerző, „nagyon jól össze lehet hasonlítani a modern költeményekkel”.
Írjatok vázlatot!
- legalábbis ezt ajánlja mindenkinek Németh Nikolett magyartanár. Szerinte „nem sikerülhet száz százalékosan egy fogalmazás vázlat írása nélkül”. „Érdemes vázlatpontokban felsorolni, utána pedig akár kipipálni, hogy a megoldás során a feladatleírás szerint milyen szempontokat kell figyelembe venni” – mondta Németh.
Tipp a szövegértési részhez: gyakoroljatok! Biztos, hogy túl vagytok már egy csomó teszten, de lehet érdemes kinyitni még egyet a korábbi évek szövegértési feladatsorai közül – ezek ingyenesen elérhetők az Oktatási Hivatal oldalán.
Holnap pedig – vizsgák előtt és után – irány az Eduline.hu, mivel az érettségi minden részletét meg fogjuk mutatni, ki fogjuk elemezni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
