Pénteken kezdődnek az írásbeli érettségik. Közölte az adatokat az Oktatási Hivatal.
A következő hetekben 1163 helyszínen várhatóan több mint 111 100-an érettségiznek - közölte az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-vel.
Idén az írásbeli vizsgák május 5-én, vagyis pénteken kezdődnek a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal, az első, minden végzős középiskolást érintő vizsga viszont csak hétfőn, vagyis május 8-án lesz. Ekkor kezdődik ugyanis a magyar nyelv és irodalom írásbelije.Ebből a tárgyból középszinten 72 569, emelt szinten pedig 1771 tanuló ad számot tudásáról. A következő napon matematikából középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en érettségiznek, történelemből pedig középszinten 68 131, emelt szinten 7025 diák vizsgázik majd szerdán, vagyis május 10-én.
Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 11-én angol nyelvből középszinten 45 864-en, emelt szinten 18 848-en; 12-én német nyelvből középszinten 11 537-en, emelt szinten 2077-en érettségiznek - tudatták.
Az írásbeli vizsgák május 26-án zárulnak az olasz nyelvvel.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a tavaszi vizsgaszezonban összesen több mint 74 ezer végzős középiskolás érettségizik, a többiek előrehozott, javító, pótló, vagy szintemelő vizsgát tesznek.Értelemszerűen tehát rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 342 785 ilyen vizsgát tesznek majd. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 8700 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, előrehozott vizsgából pedig idén mintegy 27 121 lesz.
A szintemelő vizsgák száma 13 282, míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2978 - ismertette az adatokat az Oktatási Hivatal.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
