Ellenőrizzétek le, hogy minden segédeszközt bepakoltatok-e. A vizsga közben pedig figyeljetek arra, hogy részletes levezetést írjatok, a megfelelő mértékegységben válaszoljatok és ellenőrizzetek is.
Otthonmaradnak a segédeszközök
A matekérettségire – közép és emelt szinten is – függvénytáblázatot, körzőt, vonalzót, szögmérőt és számológépet (ami szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas) vihettek be.
Fontos, hogy az eszközökről magatoknak kell gondoskodnotok, a vizsga alatt nem cserélgethetitek azokat egymás között.
Egy-két pontos hibák
Tipikus hiba, amikor a vizsgázók elfelejtenek kikötést írni, a valószínűséget százalékban adják meg, vagy rossz mértékegységben számolnak és adják meg a választ.
Az is gyakori, hogy elmarad a kerekítés, vagy nem annyi tizedesjegyre történik meg, mint ahogy a feladat elvárja. A hosszabb feladatoknál az ellenőrzés is pontot ér, szóval ezt se felejtsétek el!
Rossz feladatot húztok át
A javítótanár csak azt fogja figyelembe venni az értékelésnél, ami nincs áthúzva. Ez sajnos azt is jelenti, hogy hiába szerepel a lapon a jó megoldásotok, ha azt áthúztátok, nem értékelheti. Éppen ezért, érdemes kétszer is átgondolnotok, hogy mit hagytok meg végső eredményként.
Nem jelölitek a választott feladatot a második feladatlapon
Az utolsó három feladatbóll csak kettőt kell megoldanotok középszinten. A feladatlapon lesz egy jelölőnégyzet, amit ki kell töltenetek – oda kell írnotok a három feladatból annak a sorszámát, amelyet nem szeretnétek, hogy értékeljenek. Ha ezt nem teszitek meg, és a dolgozatotokból sem derül ki egyértelműen, hogy melyiket ne értékeljék, akkor automatikusan az utolsót nem fogják figyelembe venni – még akkor sem, ha azzal több pontot szereznétek. Emeltszinten is hasonló a helyzet, de ott ötből négy feladatot kell megoldani.
Innen elérhetitek a középszintű magyarérettségi nem hivatalos megoldásait:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
