Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szaktanárunk összegyűjtötte milyen elemeket, szempontokat volt érdemes érinteni a műelemzésben.
A szövegértési feladatsor megoldásait is megtalálhatjátok nálunk.
Ha az érveléses feladatot választottátok, akkor itt nézhetitek meg a megoldási javaslatot.
Jolánról írtátok a levelet? Így kellett megoldani a gyakorlati szövegalkotást.
A legtöbben a novellaelemzést szoktát választani a második feladatrészben, mutatjuk, hogy volt érdemes elemezni Lázár Ervin művét.
Ha ti viszont Petőfi Sándor és Tóth Árpád verseit hasonlítottátok össze, akkor itt láthatjátok szaktanárunk nem hivatalos megoldásait:


- Két ismert szerző egy harmadik ismert szerzőről ír
- Petőfi Sándor a 19. századi magyar líra kiemelkedő alkotója, akinek újító költészetére nagy hatással volt Csokonai Vitéz Mihály
- Tóth Árpád a 20. századi magyar líra egyik érzékeny alkotója
o PS: Petőfi népies költészetének példaképe volt CSVM népiessége, amelynek egyszerű, gondtalannak tűnő, közérthető jellemzői a Petőfi-szövegben is megjelennek. A vers hőse CSVM és pap barátja, egyes szám harmadik személyben mesél el egy népi életképet CSVM életében Petőfi, amellyel jellemezni kívánja a 18. századi költőt
o A vers beszédmódja szinte prózai vonásokat tükröz, hiszen a személyes érzelmek és gondolatok helyett egy történetet mesél el, amelyben CSVM és barátja iváshoz készülődtek, ám az végül nem valósul meg, mert az életet gondtalanul élvezni kívánó CSVM elcsábul egy szomszéd esküvőre.
o Érezhető, hogy PS ezen verse a komplex CSVM-kép népi, könnyed elemét mutatja csak be, a nép gyermek Csokonait, akivel PS ebben a szövegben azonosulni tud.
o A szöveg nyelvezete közérthető, leíró és párbeszédes rész segíti a megértést, illetve a rímelése rendkívül ritmikus és könnyed, a sorok összecsengése játékosságot tükröz.
o PS által bemutatott Csokonai-kép nem az irodalomból ismert stílusszintéziséről ismert összetett, érzelmes költőt mutatja be, hanem kiragad egy népies formában bemutatott , nagy gondokkal, mély érzelmekkel nem küzdő Csokonait
o PS verse 1844-ben keletkezett, tehát írói pályája legelején, hiszen a költő első versei 1844-ben jelentek meg, ez a vers későbbi művek alapján a népies hangú, fiatal, pályakezdő Petőfi költészetét mutatja, aki a fiatal, népies Csokonaival érez poétika és lelki rokonságot
Tóth Árpád a 20. századi magyar líra érzékeny alkotója egy egészen más Csokonait mutat be nekünk, és ezzel a Csokonai-képpel érez rokonságot. A lírai én ebben a szövegben a nagy veszteségeket megélő , szentimentális bús Csokonait mutatja be, azt a Csokonait, akinek költészete magányt, szellemi és emberi magányt mutat be, amellyel a modern kori költő azonosulni tud, saját élete, érzései, állapota ezt a (Petőfiétől markánsan eltérő) Csokonait juttatja eszébe, ezzel érez sorsközösséget.
Míg Petőfi szövegének pusztán hangulata és hangzása utal arra, hogy a költő azonosulna Csokonaival, addig Tóth Árpád „költőmnek” nevezi, tegezve egyes szám második személyben szólítja meg Csokonait. Érezhető a Csokonaival való egyre erőteljesebb azonosulás, ahogy TÁ egyre jobban érzi a magányos, lelki mélységeket megélő, újító magyar költővel való lírai rokonságot, hisz a szöveg végén „mesternek” nevezi.
Ez a Csokonai-kép sokkal összetettebb, mint a Petőfi-féle, míg az önmagára és az élvezetekre koncentrál, addig TÁ Csokonai szerteágazó, mély ambícióit és érdeklődését emeli ki, amely lelki magányának egyik okozójaként jelenik meg, és valószínűleg TÁ is így érez saját korában. Ez a mű jóval hosszabb is, témájából, annak összetettségéből fakadóan. A Petőfire jellemző népies jelleget az ódai, magasztos hangnem váltja fel, nem párbeszédet imitál, inkább felkiáltásokkal, nagy érzelmi csúcsokkal teli szöveget alkot, amelynek hangulata és stílusa fennkölt.
A tóth árpádi szöveg költői eszközökkel gazdagon tűzdelt, jelzők széles tárházát vonultatja fel, saját és Csokonai pontosabb jellemzése céljából. A merengő Tóth Árpád Csokonai költészetét szemlélve nyer új lendületet, azonban elődje kapcsán érzi a küzdelmességet, de a nagy előd figyelő tekintete erőt ad neki. Ez a viszony mély átélést és intimitást mutat Csokonaival, míg Petőfi szövegében CSVM inkább csak eszköz a népies, könnyed álláspont és hangulat bemutatására.
A legfrissebb érettségis infókról innen olvashattok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).