Hány pontot ér az írásbeli érettségi és vizsgarészenként hogyan oszlik el a megszerezhető maximális pontszám? Mi a helyzet a szóbeli vizsgával? Segítünk, hogy tisztábban lássatok a négy fő tantárgyból.
Tantárgyanként más és más szabályok vonatkoznak az írásbeli és szóbeli érettségi vizsgák pontozására, a feladatok sokszínűsége miatt ugyanis eltérő módon pontozzák a magyar, matek, töri és idegen nyelvi feladatlapokat, de változó az is, hogy maximum hány pontot szerezhettek a szóbeli vizsgákon, és hogy ebbe pontosan mi számít bele.
Mutatjuk, milyen pontozási szabályok vonatkoznak rátok, ha 2023 tavaszán középszinten érettségiztek:
Magyar nyelv és irodalom
Szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: 50 pont
Műértelmező szövegalkotás: 40 pont
Helyesírás, íráskép: 8+2 pont
Szóbeli: magyar nyelvi tétel kifejtése: 10 pont, irodalmi tétel kifejtése 25 pont, felelet nyelvi minősége: 15 pont. Összesen tehát 50 pont.
Matematika:
I. rész: 30 pont
II. rész: 70 pont
Szóbeli: 50 pont (csak akkor kell szóbelizni, ha nem sikerül elérni az írásbelin a 25 százalékot)
Történelem:
Rövid feladatok: 50 pont
Esszék: 50 pont
Szóbeli: 50 pont
Idegen nyelv:
Olvasott szöveg értése: 33 pont
Nyelvhelyesség: 18 pont
Hallott szöveg értése: 33 pont
Íráskészség: 33 pont
Szóbeli: 33 pont
Jó, de miből állnak az írásbeli vizsgarészek? Milyen feladatokra számítsak?
Ha szeretnétek pontos képet kapni arról, hogy milyen típusú feladatokra számíthattok a különböző vizsgatárgyak esetében, a legjobb amit tehettek, hogy felmentek az Oktatási Hivatal oldalára és végignézitek az elmúlt évek feladatsorait, de ebben a cikkben mi is összefoglaltuk, hogy milyen feladatokból tevődnek össze az érettségi írásbeli vizsgarészei, és hogy ezek megoldására hány perc áll rendelkezésetekre.
Hogyan osztályozzák az érettségiket?
A legfontosabb szabály, hogy mivel az érettségi több vizsgarészből áll, ezek mindegyikéből legalább 12 százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy legalább elégséges, vagyis kettes érdemjeggyel átcsússzatok a vizsgán. Ha ez valamelyik részvizsga esetében nem sikerül, az érettségitek a többi részvizsga eredményétől függetlenül elégtelen lesz.
A ketteshez egyébként 25 százalékot kell elérnetek, de mutatjuk a többi százalékhatárt is, hiszen remélhetőleg a legtöbben a jobb jegyet célozzátok meg.
| Középszintű érettségi | |
| 80-100% | jeles (5) |
| 60-79% | jó (4) |
| 40-59% | közepes (3) |
| 25-39% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Ha ti is idén érettségiztek vagy felvételiztek egyetemre, akkor a legfrissebb híreket és a legfontosabb szabályokat itt nézhetitek meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
