Így pontozzák idén az érettségiket: mutatjuk, hány százalék kell emelt- és középszinten az ötöshöz

Mutatjuk, hány százalék kell idén az ötös matekértettségihez vagy egy négyeshez az emelt szintű töriérettségin? Elhoztuk az idei osztályozási szabályokat.

  • Eduline

Az egyik legfontosabb szabály, hogy ha egy érettségi több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy legalább elégségest - azaz kettest - kaphassatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátok elégtelen lesz - írja az Oktatási Hivatal tájékoztatója.

A közép- és az emelt szintű érettségin is legalább 25 százalékos eredmény kell ahhoz, hogy meglegyen a kettes. De nézzük meg, milyen százalékok számítanak még. Ilyen lesz a középszintű érettségi értékelése:

Középszintű érettségi

80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Ilyen pedig az emelt szintű vizsgáké:

Emelt szintű érettségi
60-100%jeles (5)
47-59%jó (4)
33-46%közepes (3)
25-32%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Ha ti is idén érettségiztek vagy felvételiztek egyetemre, akkor legfrissebb híreket és a legfontosabb szabályokat itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.