Az OKJ-s képzések rendszere átalakult, jár-e többletpont a bizonyítványokért?

Az idei felvételiben is fontos kérdés, vajon milyen szakokon jár pluszpont a szakképesítésért és milyen feltételekkel zsebelhetitek be a 32 többletpontot. Összeszedtük a szabályokat.

  • Eduline

A 2023-as felvételiben is nagyon fontos, hogy többletpont kizárólag a korábban közzétett Országos Képzési Jegyzék szerinti 54-es vagy 55-ös szakmaszámú OKJ-bizonyítványban vagy szakgimnáziumban oktatható szakképesítést igazoló bizonyítványban vagy középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben igazolt szakképesítés alapján kapható.

Itt az idei lista:

Milyen szakokon jár a többletpont?

Szakképesítésért többletpont az agrár, az államtudományi képzési terület bizonyos szakjai, a bölcsészettudományi képzési terület bizonyos szakjai, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi képzési terület bizonyos alapképzési szakjai, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, a pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapszakok), a sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon és osztatlan képzéseken jár.

Mennyi pontot kaphattok?

A bizonyítványokért 32 többletpont adható abban az esetben, ha a szakmai vizsga alapján érettségi pontot nem számítottak - írja a felvételi tájékoztató.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.