Ha 2023-ban kezdenétek az egyetemet vagy a főiskolát, még előttetek áll a jelentkezési időszak - mutatjuk, hogyan hitelesíthetitek a jelentkezéseteket.
Ha már megvagytok a jelentkezéssel, akkor azt hitelesíteni is kell. Nagyon fontos változás, hogy idén az általános felvételi eljárástól kezdve hitelesíteni kizárólag Ügyfélkapun keresztül lehet.
A hitelesítési határidő - eltérően a korábbi évek gyakorlatától, amikor erre a jelentkezési határidő után 5 nap volt még hitelesíteni - most egybeesik a jelentkezési határidővel, azaz legkésőbb február 15-ig meg kell tenni.
Mikor érdemes hitelesíteni?
A hitelesítést akkor érdemes vagy kell megcsinálni, amikor már biztosak vagytok abban, hogy nem akartok változtatni az adatokon, a választott jelentkezési helyeken vagy a feltöltött dokumentumokon.
Ha már hitelesítettétek a jelentkezést, de még a jelentkezési határidő lejárta előtt bármit változtattok az E-felvételiben (adatot módosít vagy dokumentumot tölt fel), a felvételi kérelmét újra hitelesítenie kell! Erre abban az esetben is szükség van, ha végül visszaállítjátok a módosítás előtti állapotot (azaz valójában nem történik adatváltozás) - hívja fel a figyelmet a Felvi.
Mi az az Ügyfélkapu?
Az Ügyfélkapu olyan szolgáltatás, amelynek segítségével – a személyazonosság igazolása mellett – biztonságosan kapcsolatba lehet lépni elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel - magyarázza a Felvi, azaz így minden személyes kapcsolat nélkül tudtok hivatalos ügyeket - mint a hitelesítés - intézni.
Ha még nincs Ügyfélkapu belépési adatotok, a regisztrációt online vagy személyesen kezdeményezhetitek. Az online regisztráció kétféleképpen csinálhatjátok:
Ezen felül Ügyfélkapu regisztrációt létrehozni személyesen bármelyik okmányirodában, kormányablakban, az adóhatóság kiemelt ügyfélszolgálatain vagy külföldi tartózkodás esetén az adott országban található magyar nagykövetségen vagy konzulátuson lehet. Részleteket itt olvashattok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
