Hét feltétel az érvényes és sikeres felvételihez - ezeket minden jelentkezőnek teljesítenie kell

Február közepéig jelentkezhetnek a felsőoktatásba azok, akik szeptemberben már valamelyik egyetemi előadóban szeretnének tanulni. Mutatjuk, milyen alapvető (de nagyon fontos) feltételeket kell teljesíteniük.

  • Eduline

Az alábbi feltételekre minden felvételizőnek figyelnie kell, ha szeretne érvényes, kifogásolhatatlan jelentkezést leadni. A jelentkezések ugyanis csak akkor lesznek érvényesek, ha:

  • a határidőn belül (2023. február 15-ig) nyújtottátok be és hitelesítitek is (Ügyfélkapun keresztül) a jelentkezést,
  • az erre a célra kialakított online felületen jelentkeztek (azaz a Felin),
  • a személyes adataitokon kívül pedig megjelöltök legalább egy jelentkezési helyet.

Mikor lesz sikeres a felvételi?

Ha a fenti jelentkezési feltételeknek megfeleltek és

  1. megvan a továbbtanuláshoz megfelelő végzettségetek (alapképzés esetében ez az érettségi vagy a szakképzettséget igazoló bizonyítvány),
  2. megfeleltek az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek (azaz átmentek az alkalmassági vizsgán vagy orvosi alkalmasságin, ha az adott szakon van ilyen),
  3. teljesítitek az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelményeket az előírt szinten (az aktuális szakok követelménylistát itt nézhetitek meg),
  4. végül pedig eléritek a felvételi ponthatárokat, így nemcsak érvényes, sikeres is lesz a felvételi.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.