Érettségiznétek, de már nem vagytok középiskolások? Mutatjuk, mi a teendőtök

Legkésőbb február 15-ig lehet leadni a jelentkezést az idei májusi-júniusi érettségire. Egészen más szabályok vonatkoznak azonban azokra, akik már leérettségiztek, nem középiskolások, de az egyetemi-főiskolai felvételi miatt egy vagy több tárgyból levizsgáznának.

  • Eduline

Mélyen a zsebébe kell nyúlniuk azoknak az érettségizőknek, akik tanulói jogviszony nélkül mennek az idei vizsgákra, de nem ez az egyetlen szabály, amire oda kell figyelnetek.

Hol jelentkezhetek?

Ha nem álltok jogviszonyban egyetlen oktatási intézménnyel sem, az ügyfélkapun keresztül az érettségi elektronikus jelentkezési lap kitöltésével, vagy az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalban adhatjátok le a jelentkezéseteket az érettségi vizsgákra az Oktatási Hivatal oldaláról letölthető jelentkezési lap kitöltésével. Ezt személyesen kell magatokkal vinnetek az illetékes hivatalba, vagy postai úton és e-papír szolgáltatással is eljuttathatjátok a hivatalba. Fontos: olvassátok el ezt a részletes útmutatót az Oktatási Hivatal oldalán.

Miért, és mennyit kell fizetni?

Ha egyetlen intézménnyel sem álltok jogviszonyban, középszinten a minimálbér 15 százalékát, vagyis vizsgatárgyanként 35 ezer forintot kell fizetnetek, emelt szintű vizsga esetében pedig a minimálbér 25 százalékát, vagyis 58 ezer forintot.

Ezt a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon vagy banki átutalással tudjátok megtenni, amihez a szükséges adatokat az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg, a befizetésről szóló igazolást pedig kötelesek vagytok bemutatni a fogadó intézményben ahhoz, hogy biztosan részt vehessetek majd a vizsgákon.

Visszakaphatom a vizsgadíjat, ha meggondolom magam?

Az Oktatási Hivatal szabályzata szerint a vizsgadíj(ak) összege nem visszatéríthető és nem is vihető át más időszakra.

„Az igazgató által elfogadott jelentkezést a jelentkezési határidő lejárta után - ha e rendelet másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet” - írják.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István