Úgy törölték a minimum- és előzetes ponthatárokat, hogy mégis van egyetem, ahol húztak ilyeneket

Idén nincsenek központi előzetes ponthatárok a legnépszerűbb szakokon sem, az egyetemek viszont saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy magasabb pontszámhoz kötik a felvételt. Megnéztük a legnépszerűbb szakokat.

  • Eduline

Az előzetes ponthatárok az egyetemeken azt jelentették, hogy a megadott pontszám alatt nem vehető fel senki az adott szak ösztöndíjas formájára. Bár 2023-ban nincs központi minimum- és előzetes ponthatár, a legnépszerűbb egyetemek legnépszerűbb képzésein idén is lehetnek előre megállapított ponthatárok.

A gazdálkodási és menedzsment évek óta a legnépszerűbb alapszak, idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) minimumpontszámot húztak ezen a szakon, míg 400 pont kell azoknak, akik a Corvinuson kezdenék el a képzést ösztöndíjas formában. Ezzel szemben nincsenek előzetes ponthatárok az ELTE gazdasági képzésein.

A BME egyébként az összes gazdasági, építőmérnöki, társadalomtudományi, közlekedésmérnöki és járműmérnöki, természettudományi és villamosmérnöki képzését 280 ponthoz kötötte. Nem kell viszont beugró az építészmérnöki, a vegyészmérnöki és a gépészmérnöki szakokhoz.

Akik nemzetközi tanulmányokra jelentkeznének, az ELTE-n 350 pontos előzetes ponthatárral találkoznak, a Debreceni Egyetemen 200 pontos a beugró, a Károlin 280, a míg a BGE-n, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen nem húztak előzetes korlátot a szakon.

Pszichológia szakra tavaly 5747-en jelentkeztek - várhatóan 2023-ban is sokan megjelölik majd. Idén az ELTE-n 350, Debrecenben 200 az előzetes ponthatár, míg Szegeden és Pécsen nem lesz előzetes ponthatár.

A jogászképzések is minden évben több ezer leendő hallgatót vonzanak. Az ELTE, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem  jogászképzésén idén nem lesz előzetes ponthatár, a Károli Gáspár Református Egyetem viszont 350, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Széchenyi István Egyetem 280 pont az előzetes limit.

A mérnökinformatikus képzésen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a Debreceni Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Óbudai Egyetemen 280 pont a beugró, Dunaújvárosban és Szegeden viszont nincs előzetes limit.

Hol lehet megnézni, van-e előzetes ponthatár?

2023-ban a meghirdetett szakok mellett megjelent egy új sor a táblázatban, mégpedig „minimumpontszám” néven. Az itt feltüntetett számok az adott egyetem adott képzésére vonatkoznak (fontos, hogy a finanszírozási formák között is lehet eltérés).

Felvi

Itt keresgélhettek az idén meghirdetett képzések közül.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.