Ha azon gondolkoztok, hogy a felvételin a többletpontok miatt emelt szinten (is) érettségiztek idén, vagy a felvételi követelmények miatt választanátok a nehezebb vizsgát, akkor fontos: idén ezekből a tárgyakból szerveznek vizsgákat emelt szinten.
Bár korábban alap- és osztatlan szakokra csak azok kerülhettek be, akiknek legalább egy tárgyból volt emelt szintű vizsgájuk, idén nem kötelező senkinek sem alapvető feltételként emelt szinten érettségizni. Ettől függetlenül most is vannak olyan egyetemi képzések, ahol emelt szintű vizsgát kérnek az egyetemek - az aktuális listát innen tölthetitek le.
Ebben a listában pedig azt nézhetitek meg, idén milyen tárgyakból szerveznek emelt szintű vizsgákat:
Ha már megvan, miből jelentkeztek emelt szintű érettségire, akkor van egy jó hírünk: már azt is megnézhetitek, hogy egyes tárgyakból mi lesz a szóbeli tételsor.
Ha ti is idén felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrisebb hírekről, akkor kövessétek a 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
