Ha minden jól megy, hamarosan nyilvánosságra hozzák a felvételi tájékoztatót, amiből kiderülnek az aktuális szabályok. Viszont azt már most megnézhetitek, 2023-ban milyen szakokon nem kell majd emelt szintű érettségi.
Míg korábban az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek tenniük kellett legalább egy emelt szintű vizsgát, a 2023-as felvételin ez a szabály nem lesz érvényben. Így vannak olyan szakok, ahol nem kell majd semmilyen emelt szintű vizsgát tenni - persze nem árt, hiszen a többletpontok között továbbra is komoly értéke lesz a magasabb szintű vizsgáknak.
Itt a lista, melyik szakokon nem kell majd az emelt szint:
Ha a fenti listában nem találtátok meg a kiszemelt egyetemet és szakot, akkor rátok egy másik lista vonatkozik. Ha ugyanis a listában nem szerepel az általatok választott egyetemi szak, az azt jelenti, hogy maradtak az "eredeti" szabályok, azaz az emelt szintű érettségi követelmény egy vagy két tárgyból - ezeket itt nézhetitek meg.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
