Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
December közepén indul az általános felvételi eljárás a 2023 szeptemberében induló képzésekre. Bár a nyáron bejelentett felvételi átalakítás miatt az egyetemek jelezték, hogy már idén is lesz néhány változtatás, az esélyegyenlőségi pontok rendszere egyelőre nem változik. Mutatjuk, mire számíthattok idén.
Az idei felvételi tájékoztatóra egyelőre még várni kell, a jelenleg is érvényben lévő kormányrendelet alapján viszont a 2023-as felvételiben egyelőre nem számíthatunk nagy változásokra az esélyegyenlőségi pontok tekintetében.
A kormányrendelet szerint ugyanis azok a hallgatók, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, gyermeket nevelnek vagy hátrányos helyzetűek, ezeket pedig a megfelelő, az E-felvételi és az intézmény által kért dokumentumokkal igazolni tudják, 40 többletpontra jogosultak.
Fontos azonban, hogy a korábbi években mindig szabály volt az is, hogy nem minden szakon számolják ezeket a többletpontokat. Majdnem minden alap- és osztatlan szakon, illetve felsőoktatási szakképzésen jár a többletpont, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás ott ezeket általában nem veszik figyelembe.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.