2023-ban érdekes lesz a felvételi, ugyanis pár szabály megváltozik a korábban megszokottakhoz képest. Szerencsére azonban a korábbi évek alapján már most lehet tudni, nagyjából milyen határidőkre kell készülni.
A felvételi tájékoztató - benne a pontszámítási szabályokkal és a meghirdetett szakokkal - általában karácsony körül jelenik meg. A jelentkezési határidő pedig hagyományosan február 15. A ponthatárok mindig július legvégén derülnek ki, az elsőévesek szeptemberben kezdhetik meg az egyetemet, főiskolát. Ha jövőre felvételiztek, akkor már most érdemes körbenézni a kiszemelt egyetemek oldalain, hátha már most találtok olyan hasznos infókat, amik a felkészüléshez kellenek.
Persze biztosat csak a felvételi tájékoztató megjelenés után lehet mondani, az biztos, hogy hamarosan kezdetét veszi a 2023-as egyetemi felvételi.
Jövőre pedig pár szabály más lesz
Azzal már a felvételi tájékoztató megjelenése előtt lehet számolni, hogy 2023-ban néhány szabály változik a felvételiben.
Az első és egyik legfontosabb változás, hogy a 2023-ban felvételizőknek (a szeptemberben induló képzések esetében) alapképzésre és osztatlan képzésekre – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ez azt jelenti, hogy az emelt szintű érettségi ismét csak többletpontként számít majd a felvételiben (ahogy 2020. előtt számított). Bizonyos szakokon az egyetemek ezért már elfogadnak majd középszintű érettségit is a felvételihez.
Azt, hogy hol kell és hol nem kell majd emelt szintű érettségi 2023-ban a felvételihez itt nézhetitek meg.
A második fontos változás, hogy megszűnik a jogszabályi minimumponthatár is. Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
