2023-ban érdekes lesz a felvételi, ugyanis pár szabály megváltozik a korábban megszokottakhoz képest. Szerencsére azonban a korábbi évek alapján már most lehet tudni, nagyjából milyen határidőkre kell készülni.
A felvételi tájékoztató - benne a pontszámítási szabályokkal és a meghirdetett szakokkal - általában karácsony körül jelenik meg. A jelentkezési határidő pedig hagyományosan február 15. A ponthatárok mindig július legvégén derülnek ki, az elsőévesek szeptemberben kezdhetik meg az egyetemet, főiskolát. Ha jövőre felvételiztek, akkor már most érdemes körbenézni a kiszemelt egyetemek oldalain, hátha már most találtok olyan hasznos infókat, amik a felkészüléshez kellenek.
Persze biztosat csak a felvételi tájékoztató megjelenés után lehet mondani, az biztos, hogy hamarosan kezdetét veszi a 2023-as egyetemi felvételi.
Jövőre pedig pár szabály más lesz
Azzal már a felvételi tájékoztató megjelenése előtt lehet számolni, hogy 2023-ban néhány szabály változik a felvételiben.
Az első és egyik legfontosabb változás, hogy a 2023-ban felvételizőknek (a szeptemberben induló képzések esetében) alapképzésre és osztatlan képzésekre – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ez azt jelenti, hogy az emelt szintű érettségi ismét csak többletpontként számít majd a felvételiben (ahogy 2020. előtt számított). Bizonyos szakokon az egyetemek ezért már elfogadnak majd középszintű érettségit is a felvételihez.
Azt, hogy hol kell és hol nem kell majd emelt szintű érettségi 2023-ban a felvételihez itt nézhetitek meg.
A második fontos változás, hogy megszűnik a jogszabályi minimumponthatár is. Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
