Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Sok szakon tényleg nem lesz kötelező az emelt szint 2024-től, de a pontok miatt így is érdemes lesz a nehezebb vizsgát választani. Mutatjuk, miért.
2024-től nem lesz alapfeltétel az egyetemi-főiskolai felvételin az emelt szintű érettségi, maguk a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy kérnek-e a hozzájuk jelentkezőktől emelt érettségit – jelentette be nyár közepén Csák János innovációs és kulturális miniszter.
Az intézmények néhány héttel később nyilvánosságra is hozták részletes pontszámítási szabályaikat, amelyekből kiderült: valóban lesznek olyan egyetemek (ilyen például a Pannon Egyetem vagy a Nyíregyházi Egyetem), amely teljes egészében törlik ezt a felvételi feltételt. Más intézményekben viszont több szakon megmaradnak majd az eddigi szabályok, például orvosi és fogorvosi képzésre 2024-től sem lesz könnyebb bekerülni.
Hány pontot ér majd egy középszintű érettségi? És egy emelt szintű?
Eddig a pontszámítási szabályok egyértelműek voltak: egy 73 százalékos középszintű és egy 73 százalékos emelt szintű érettségi ugyanannyi pontot ért, különbséget csak az emelt szintért járó 50 pluszpont jelentett.
2024-től ez megváltozik, az érettségi pontok számításakor más súllyal veszik majd figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit. A már példaként említett 73 százalékos emelt szintű érettségi továbbra is 73 pontot ér majd, de a 73 százalékos középszintért csak 49 felvételi pont jár majd a felvételin. Az „átváltási” táblázatot itt nézhetitek meg:
| A középszintű érettségi vizsgaszázalékos eredménye | Felvételi érettségi pontokkéntfigyelembe vehető pontok száma |
| 25 | 17 |
| 26 | 17 |
| 27 | 18 |
| 28 | 19 |
| 29 | 19 |
| 30 | 20 |
| 31 | 21 |
| 32 | 21 |
| 33 | 22 |
| 34 | 23 |
| 35 | 23 |
| 36 | 24 |
| 37 | 25 |
| 38 | 25 |
| 39 | 26 |
| 40 | 27 |
| 41 | 27 |
| 42 | 28 |
| 43 | 29 |
| 44 | 29 |
| 45 | 30 |
| 46 | 31 |
| 47 | 31 |
| 48 | 32 |
| 49 | 33 |
| 50 | 33 |
| 51 | 34 |
| 52 | 35 |
| 53 | 35 |
| 54 | 36 |
| 55 | 37 |
| 56 | 37 |
| 57 | 38 |
| 58 | 39 |
| 59 | 39 |
| 60 | 40 |
| 61 | 41 |
| 62 | 41 |
| 63 | 42 |
| 64 | 43 |
| 65 | 43 |
| 66 | 44 |
| 67 | 45 |
| 68 | 45 |
| 69 | 46 |
| 70 | 47 |
| 71 | 47 |
| 72 | 48 |
| 73 | 49 |
| 74 | 49 |
| 75 | 50 |
| 76 | 51 |
| 77 | 51 |
| 78 | 52 |
| 79 | 53 |
| 80 | 53 |
| 81 | 54 |
| 82 | 55 |
| 83 | 55 |
| 84 | 56 |
| 85 | 57 |
| 86 | 57 |
| 87 | 58 |
| 88 | 59 |
| 89 | 59 |
| 90 | 60 |
| 91 | 61 |
| 92 | 61 |
| 93 | 62 |
| 94 | 63 |
| 95 | 63 |
| 96 | 64 |
| 97 | 65 |
| 98 | 65 |
| 99 | 66 |
| 100 | 67 |
Pluszpont is jár majd az emelt érettségiért
2024-től az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mire és pontosan mennyi pluszpontot adnak – az emelt szintű érettségit azonban (a fenti, „központi” számítási rendszeren túl) viszont a felsőoktatási intézmények többsége pluszpontokkal fogja majd jutalmazni.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógusképzésein például annyi többletpontot kapnak majd egy-egy vizsgára a jelentkezők, ahány százalékos az eredményük (vagyis egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pluszpontot ér, egy 67 százalékos 67-et), de mondjuk az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakján továbbra is 50 pontot ér majd a nehezebb érettségi (és csak akkor kaptok majd érte többletpontot, ha legalább 45 százalékos az eredmény, és a tárgy beszámít az érettségi pontszámba).
A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésén (ahol egyébként is kötelező marad a két emelt szintű érettségi) az emelt biológia-, a kémia- és a fizikavizsgáért jár majd pluszpont. Egyenként 30, maximum 50 pontot lehet így gyűjteni.
A Szegedi Tudományegyetemen – az orvosi és a fogorvosi képzés kivételével – az összes szakon 50 többletpontot adnak majd a legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért, akár két ilyen vizsgáért is, így maximum 100 pontot lehet gyűjteni. Igaz, a gazdasági szakokon ennél valamivel bonyolultabb lesz a szabály: ott a matekból és a töriből tett vizsga ér csak 50 pontot, a többi tárgyból 25 pontot kapnak a jelentkezők. A legalább 60 százalékos emelt szintű idegen nyelvi érettségi pedig 30 pontot hoz majd. Az intézmények 2024-es, részletes pontszámítási szabályait itt találjátok.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.