Bár jövőre (egy kicsit) átalakul az egyetemi felvételi rendszere, idén még a hagyományos pontszámítási szabályok élnek. Mutatjuk, hogyan számolhatjátok ki a pontjaitokat.
Azok, akik szeretnének februártól egyetemre járni, november 15-ig még beadhatják a jelentkezésüket a meghirdetett képzések valamelyikére. Az egyetemek aktuális szaklistáját itt találjátok.
Arról már sokat írtunk, hogy változik meg a pontszámítás 2023-tól, aztán alakul majd át az egész felvételi rendszer 2024-től, most viszont azt szedtük össze, idén hogyan kell a pontokkal matekozni a felvételin.
Ha jók a középiskolai jegyeitek, valószínűleg ezt a képletet fogják használni. Először össze kell adnotok az utolsó két (tanult) évfolyam év végi jegyeit irodalomból és nyelvtanból (évenként a két osztályzat átlagát kell venni, kerekítés nélkül), töriből, matekból, egy idegen nyelvből és egy, legalább két évig tanult természettudományos tárgyból (vagy két, legalább egy évig tanult tárgyból). Ha ez megvan, az eredményt meg kell duplázni, így maximum 100 pontot kaptok. Ha a középiskolai eredményetek kevésbé lett fényes, az érettségin viszont jó eredményeket értetek el, a duplázás jobb ötlet - erről itt írtunk le mindent.
Ezután elő kell venni az érettségi bizonyítványt, és a négy kötelező tárgy (magyar, töri, matek, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Így is maximum 100 pontot kaphattok.
Érettségi
Most jöjjön a „második 200 pont”. Még mindig az érettségitekre lesz szükségetek: a kiválasztott szakon két választható/kötelező tárgy százalékos eredményét kell összeadni. Így legfeljebb 200 pontot kaphattok (egyik tárgy max. 100 pont, másik tárgy max. 100 pont).
Végül csak össze kell adnotok a maximum 100 (középiskolai jegyek) + 100 (érettségi átlageredmény) + 200 (két érettségi tárgy eredménye) pontot. Így maximum 400 pontot gyűjthettek. Arról, hogy végül milyen többletpontokkal együtt jön ki a maximális 500 felvételi pont, itt olvashattok bővebben.
Az Eduline pontszámító kalkulátorát itt próbálhatjátok ki.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
