Bár jövőre (egy kicsit) átalakul az egyetemi felvételi rendszere, idén még a hagyományos pontszámítási szabályok élnek. Mutatjuk, hogyan számolhatjátok ki a pontjaitokat.
Azok, akik szeretnének februártól egyetemre járni, november 15-ig még beadhatják a jelentkezésüket a meghirdetett képzések valamelyikére. Az egyetemek aktuális szaklistáját itt találjátok.
Arról már sokat írtunk, hogy változik meg a pontszámítás 2023-tól, aztán alakul majd át az egész felvételi rendszer 2024-től, most viszont azt szedtük össze, idén hogyan kell a pontokkal matekozni a felvételin.
Ha jók a középiskolai jegyeitek, valószínűleg ezt a képletet fogják használni. Először össze kell adnotok az utolsó két (tanult) évfolyam év végi jegyeit irodalomból és nyelvtanból (évenként a két osztályzat átlagát kell venni, kerekítés nélkül), töriből, matekból, egy idegen nyelvből és egy, legalább két évig tanult természettudományos tárgyból (vagy két, legalább egy évig tanult tárgyból). Ha ez megvan, az eredményt meg kell duplázni, így maximum 100 pontot kaptok. Ha a középiskolai eredményetek kevésbé lett fényes, az érettségin viszont jó eredményeket értetek el, a duplázás jobb ötlet - erről itt írtunk le mindent.
Ezután elő kell venni az érettségi bizonyítványt, és a négy kötelező tárgy (magyar, töri, matek, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Így is maximum 100 pontot kaphattok.
Érettségi
Most jöjjön a „második 200 pont”. Még mindig az érettségitekre lesz szükségetek: a kiválasztott szakon két választható/kötelező tárgy százalékos eredményét kell összeadni. Így legfeljebb 200 pontot kaphattok (egyik tárgy max. 100 pont, másik tárgy max. 100 pont).
Végül csak össze kell adnotok a maximum 100 (középiskolai jegyek) + 100 (érettségi átlageredmény) + 200 (két érettségi tárgy eredménye) pontot. Így maximum 400 pontot gyűjthettek. Arról, hogy végül milyen többletpontokkal együtt jön ki a maximális 500 felvételi pont, itt olvashattok bővebben.
Az Eduline pontszámító kalkulátorát itt próbálhatjátok ki.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
