Bár jövőre (egy kicsit) átalakul az egyetemi felvételi rendszere, idén még a hagyományos pontszámítási szabályok élnek. Mutatjuk, hogyan számolhatjátok ki a pontjaitokat.
Azok, akik szeretnének februártól egyetemre járni, november 15-ig még beadhatják a jelentkezésüket a meghirdetett képzések valamelyikére. Az egyetemek aktuális szaklistáját itt találjátok.
Arról már sokat írtunk, hogy változik meg a pontszámítás 2023-tól, aztán alakul majd át az egész felvételi rendszer 2024-től, most viszont azt szedtük össze, idén hogyan kell a pontokkal matekozni a felvételin.
Ha jók a középiskolai jegyeitek, valószínűleg ezt a képletet fogják használni. Először össze kell adnotok az utolsó két (tanult) évfolyam év végi jegyeit irodalomból és nyelvtanból (évenként a két osztályzat átlagát kell venni, kerekítés nélkül), töriből, matekból, egy idegen nyelvből és egy, legalább két évig tanult természettudományos tárgyból (vagy két, legalább egy évig tanult tárgyból). Ha ez megvan, az eredményt meg kell duplázni, így maximum 100 pontot kaptok. Ha a középiskolai eredményetek kevésbé lett fényes, az érettségin viszont jó eredményeket értetek el, a duplázás jobb ötlet - erről itt írtunk le mindent.
Ezután elő kell venni az érettségi bizonyítványt, és a négy kötelező tárgy (magyar, töri, matek, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Így is maximum 100 pontot kaphattok.
Érettségi
Most jöjjön a „második 200 pont”. Még mindig az érettségitekre lesz szükségetek: a kiválasztott szakon két választható/kötelező tárgy százalékos eredményét kell összeadni. Így legfeljebb 200 pontot kaphattok (egyik tárgy max. 100 pont, másik tárgy max. 100 pont).
Végül csak össze kell adnotok a maximum 100 (középiskolai jegyek) + 100 (érettségi átlageredmény) + 200 (két érettségi tárgy eredménye) pontot. Így maximum 400 pontot gyűjthettek. Arról, hogy végül milyen többletpontokkal együtt jön ki a maximális 500 felvételi pont, itt olvashattok bővebben.
Az Eduline pontszámító kalkulátorát itt próbálhatjátok ki.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
