Újabb egyetem hozta nyilvánosságra, mi alapján számolják majd a felvételi pontokat 2023-ban és 2024-ben. Mutatjuk a részleteket.
Míg a 2023-as felvételire vonatkozóan kevesebb, addig 2024-ben már jelentősebb változásra számíthatnak a BGE iránt érdeklődők – különös tekintettel az intézményi pontokkal kapcsolatban - közölte az egyetem. Az új szabályozás alapján 2023-ban megszűnik a jogszabályi minimumpont, az állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges minimális pontszám, és az intézmények dönthetnek arról, hogy előírják-e az emelt szintű érettségit a jelentkezés feltételeként.
Kell majd az emelt szint
2024-től a BGE-n továbbra is felvételi követelmény marad minden alapszakon legalább egy érettségi vizsga emelt szinten való teljesítése, ugyanakkor az intézmény ezt nemcsak elvárja, hanem honorálja is (legalább 45 százalék feletti eredmény esetén tárgyanként 50 ponttal) - közölték.
Más lesz a középiskolai eredmények beszámítása is
A középiskolai eredményeket öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összegéből számítják majd. Ebből négy kötelezően előírt: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom). Az ötödik tárgy választható lesz. A középiskolai eredményekért összesen 100 pontot lehet kapni. Az érettségi pontszám (értéke maximum 200 pont) esetében a BGE-n a korábbihoz képest kismértékben bővítette tárgylisát. Az érettségi átlag (értéke maximum 100 pont) esetében pedig a korábbihoz hasonló lesz a tárgyválaszték.
Az egyetem felhívja figyelmet arra, hogy már most fontos az érettségi tárgy(ak) kiválasztása, hiszen azok lesznek a legértékesebbek, amelyekből a kiválasztott alapszakon érettségi pontot lehet számolni. Ha ugyanis egy ilyen tárgyból emelt szintű érettségit tesz valaki, akkor azért plusz 50 intézményi pontot is jár.
Megváltozik a többletpontok rendszere is
A korábbiakhoz képest több pontot adnak majd a nyelvvizsgákra: a középfokúért 35 pont, a felsőfokúért 50 pont jár 2024-től. Szakképzettséget igazoló bizonyítványért vagy oklevélért – bizonyos feltételek mellett – 35 pontot is lehet szerezni.
Két év múlva többféle jogcímen (pl.: hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás stb.) 40-40 pontot lehet szerezni - a jogcímek száma a korábbiakhoz képest bővült.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
