2024-től is marad a kötelező emelt szintű érettségi a Budapesti Gazdasági Egyetemen

Újabb egyetem hozta nyilvánosságra, mi alapján számolják majd a felvételi pontokat 2023-ban és 2024-ben. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Míg a 2023-as felvételire vonatkozóan kevesebb, addig 2024-ben már jelentősebb változásra számíthatnak a BGE iránt érdeklődők – különös tekintettel az intézményi pontokkal kapcsolatban - közölte az egyetem. Az új szabályozás alapján 2023-ban megszűnik a jogszabályi minimumpont, az állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges minimális pontszám, és az intézmények dönthetnek arról, hogy előírják-e az emelt szintű érettségit a jelentkezés feltételeként.

Kell majd az emelt szint

2024-től a BGE-n továbbra is felvételi követelmény marad minden alapszakon legalább egy érettségi vizsga emelt szinten való teljesítése, ugyanakkor az intézmény ezt nemcsak elvárja, hanem honorálja is (legalább 45 százalék feletti eredmény esetén tárgyanként 50 ponttal) - közölték.

Más lesz a középiskolai eredmények beszámítása is

A középiskolai eredményeket öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összegéből számítják majd. Ebből négy kötelezően előírt: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom). Az ötödik tárgy választható lesz. A középiskolai eredményekért összesen 100 pontot lehet kapni. Az érettségi pontszám (értéke maximum 200 pont) esetében a BGE-n a korábbihoz képest kismértékben bővítette tárgylisát. Az érettségi átlag (értéke maximum 100 pont) esetében pedig a korábbihoz hasonló lesz a tárgyválaszték.

Az egyetem felhívja figyelmet arra, hogy már most fontos az érettségi tárgy(ak) kiválasztása, hiszen azok lesznek a legértékesebbek, amelyekből a kiválasztott alapszakon érettségi pontot lehet számolni. Ha ugyanis egy ilyen tárgyból emelt szintű érettségit tesz valaki, akkor azért plusz 50 intézményi pontot is jár.

Megváltozik a többletpontok rendszere is

A korábbiakhoz képest több pontot adnak majd a nyelvvizsgákra: a középfokúért 35 pont, a felsőfokúért 50 pont jár 2024-től. Szakképzettséget igazoló bizonyítványért vagy oklevélért – bizonyos feltételek mellett – 35 pontot is lehet szerezni.

BGE

Két év múlva többféle jogcímen (pl.: hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás stb.) 40-40 pontot lehet szerezni - a jogcímek száma a korábbiakhoz képest bővült.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.