Itt a teljes lista: megvan, hol kell és hol nem kell majd emelt szintű érettségi 2023-ban a felvételihez

Elindult a keresztféléves felvételi ezzel együtt megszületett az a dokumentum is, amiből már a 2023-as általános felvételi eljárásban induló szakok követelményi is kiderülnek. Mutatjuk, hol kell és hol nem kell emelt szintű vizsga.

  • Csik Veronika

Az alábbi táblázatban azt nézhetitek meg, ha egy adott intézményben, szakon a jelentkezéshez és a pontszámításhoz az érintett egyetem úgy döntött, elég a meghatározott érettségi tárgyakból középszintű érettségivel rendelkezni – írja a Felvi.

Az emelt szintű érettségikről vagy azok elengedéséről az intézmények egymástól függetlenül döntöttek, így előfordulhat olyan eset is, hogy egy szakon az egyik intézményben kell, a másikban nem kell emelt szintű érettségi.

Itt nézhetitek meg a listát, amiben az összes szak szerepel, ahova nem kell majd emelt szintű vizsga (mivel a dokumentum többoldalas, eltarthat egy kis időbe, míg betölt):

 

Ha a listában nem szerepel az általatok választott egyetemi szak, az azt jelenti, hogy maradtak az "eredeti" szabályok, azaz az emelt szintű érettségi követelmény egy vagy két tárgyból - ezeket itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.