Sorra teszik közzé az egyetemek a 2023-ban és 2024-ben érvényes, új egyetemi felvételi szabályaikat. Most a Debreceni Egyetem új szabályait hoztuk el.
2023-tól könnyebb lesz bekerülni
2023-tól ugyanis az alapképzésre és az osztatlan képzésekre jelentkezőknek nem lesz kötelező emelt szintű érettségit tenniük, ez egyetemen elfogadják majd a középszintű érettségit is. Persze számos képzésnél – az orvosi, a jogász, a gyógyszerész, a fogorvos képzésben, több gazdaságtudományi és műszaki mellett az anglisztika és a pszichológia szakokon – megmarad a minimumponthatár, akárcsak az osztatlan tanárképzésben azoknál a szakpároknál, amelyekben az angol nyelv és kultúra szerepel.
Ezen felül jövőre megszűnik a jogszabályi minimumponthatár, amely alapképzésen és osztatlan képzésen eddig 280, a felsőoktatási szakképzésen 240, a mesterképzésen pedig 50 pont volt.
2024-től átalakul a többletpontok rendszere
2024-től lép életbe ugyanis az a gyakorlat, hogy az egyetem pontokat adhat saját hatáskörben a felvételizőknek a korábbi teljesítmények elismerése. Itt elismerik majd az emelt szintű érettségit, a nyelvtudást, valamint a sport és a művészeti területen szerzett kiemelkedő eredményeket, de a középiskolai tanulmányi versenyeken elért sikerek is.
A részletek december végéig jelennek majd a felvételi tájékoztatóban, tette hozzá az egyetem.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
