A Szegedi Tudományegyetem képzéseinek jelentős részéhez elég lesz a középszintű érettségi 2023-ban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, már a 2023-as felvételin változnak a szabályok, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, hogy kötelezővé teszik-e az emelt szintű érettségit, és meghatároznak-e minimumponthatárt.
A Szegedi Tudományegyetem pénteken azt közölte: a legtöbb képzésen elegendő lesz a középszintű érettségi, de például a jogászképzéshez egy, az általános orvosi, a gyógyszerész és a fogorvosi képzéshez két emelt szintű érettségi kell 2023-ban.
Hozzátették azt is: a pluszpontokért mégis érdemes emelt szinten érettségizni, mert az 2024-től jóval több pontot ér, mint a középszintű vizsga. A felsőoktatási intézmény részletes pontszámítási tájékoztatóját itt találjátok.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
