Az idei pótfelvételi augusztus 5-én éjfélig tart. Állami ösztöndíjas képzéseket 35 egyetem és főiskola kínál, míg önköltséges képzéseket 47 intézmény. Megnéztük, hogy a tíz legnépszerűbb szakot ismét meghirdették-e, és ha igen, elérhető-e államilag támogatott képzés.
A 2022-es felvételi legnépszerűbb alapszakja a gazdálkodási és menedzsment volt, amelyre több mint tízezren jelentkeztek. Valószínűleg a pótfelvételin is sokan választanák ezt a képzést, amelyen azonban most csak önköltséges helyeket hirdetnek az egyetemek és a főiskolák.
A kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi gazdálkodás és a kommunikáció- és médiatudomány alapszakra készülők is csak önköltséges formára jelentkezhetnek a 2022-es pótfelvételin, ezeket a képzéseket azonban több egyetem is meghirdette. A pszichológiát is csak önköltséges formában találtuk meg a pótfelvételi szakkeresőjében, és csak két egyetemnél – a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen. Az idén is népszerű jogászképzés is ebbe a kategóriába tartozik, csak fizetős formában kezdhetik el a pótfelvételin bejutók.
A tíz legnépszerűbb szak közül a mérnökinformatikust, az ápolás és betegellátás több szakirányát, valamint a programtervező informatikust viszont állami ösztöndíjas verzióban is meghirdették az egyetemek, főiskolák, ráadásul viszonylag nagy a kínálat, nem csak egy-egy egyetem meghirdetett szakjai között szerepelnek. A pótfelvételi teljes szaklistáját itt nézhetitek meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
