Mindenképp fizetnie kell annak, aki a pótfelvételin jelentkezik egyetemre?

Hamarosan elindul az idei pótfelvételi is, de vannak olyan szabályok, amiket már most tudunk, például, hogy aki most jelentkezik egyetemre, annak mindenképp fizetnie kell-e. Itt a válasz.

  • Csik Veronika

Bár még nem hirdették meg az idei pótfelvételit, a korábbi években az volt a szabály, hogy csak agrár, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudományi, pedagógusképzés, társadalomtudományi képzési területek alapképzési szakjain indulhatnak állami ösztöndíjas képzések.

Ez azt jelenti, hogy bár lesznek kivételek, a legtöbb képzés, amit a pótfelvételiben hirdetnek, már csak önköltséges formában lesz elérhető - erre a jelentkezéskor nagyon figyeljetek, hiszen az A (azaz állami) helyett most sokkal több lesz a K (azaz költségtérítéses) jelölés. Arról nem is beszélve, hogy a pótfelvételin már nem minden egyetem hirdeti meg az összes képzését, az intézmények az általános eljárásban üresen maradt kapacitásukat igyekeznek ilyenkor feltölteni.

A pótfelvételi idei szabályairól itt olvashattok el mindent, amit már most tudunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.