Ezek voltak a legnépszerűbb szakok a pécsi egyetemen

Ápolás és betegellátás, jogász, általános orvosi, pszichológia - idén ezeket választották a legtöbben a Pécsi Tudományegyetem képzései közül.

  • Eduline/MTI

A pécsi egyetemre bejutott diákok 59 százaléka alap-, 17 százaléka osztatlan, 16 százaléka mesterképzése, 9 százaléka felsőoktatási szakképzésen tanulhat. A leendő elsőévesek 71 százaléka nappali tagozatos lesz, 85 százalékul állami ösztöndíjasként tanulhat.

Az egyetem legnépszerűbb képzései között van az ápolás és betegellátás alapképzés, a jogász és az általános orvos osztatlan képzés, a pszichológia szak, de sokan érdeklődtek a tanári, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus szakok iránt is.

A mesterképzéseken az építész, a pszichológia, a szerkezet-építőmérnöki, az egészségügyi menedzser, a gépészmérnök, továbbá a vezetés és szervezés képzés indul a legnépesebb évfolyammal.

Az új külföldi hallgatókkal és a pótfelvételin bekerülő diákokkal együtt ősszel várhatóan több mint 7000 új hallgató kezdhet szeptemberben. A pótfelvételin a PTE is kínál majd állami ösztöndíjas képzéseket – a pótfelvételizők is pályázhatnak a 100 ezer forintos rektori ösztöndíjra.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.