Ezek a korszakok kerülhetnek elő a szerdai töriérettségin, vannak visszatérő slágertémák

A dualizmus kora, az ipari forradalmak és a hidegháború is visszatérő téma a közép- és az emelt szintű történelemérettségin. Mutatjuk, milyen leckéket érdemes még átnézni,

  • Eduline

Ide kattintva már megnézhetitek a töriérettségi összes feladatsorának nem hivatalos, szaktanár átal kidolgozott megoldását.

A töriérettségik közép- és emelt szinten is ugyanolyan felépítésűek, már ami a témákat illeti: 60 százalékban magyar, 40 százalékban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, a feladatok fele 1848 előtti, a másik fele 1848 utáni történelmet kér számon.

Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az Árpád-házi uralkodók, a vegyesházi királyok, a reformkor, a dualizmus, a Horthy-korszak, a Kádár- és a Rákosi-korszak került elő. Ezek közül mindegyik olyan téma, amelyet több aspektusból is meg lehet közelíteni, több feladattípus is foglalkozhat velük – mondta az Eduline-nak Riskutia Tamás, a Studium Generale töriszekciójának vezetője. Hozzátette azt is: az egyetemes történelemből a világvallások, a felvilágosodás, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok kerülnek elő gyakran. A középszintű érettségin ezen felül sokszor előkerül Hunyadi Mátyás, Sztálin és a Szovjetunió is.

A feladatsor egészében ezek az arányok:

  • Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet kb. 40 %
  • Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet, munkaügyi alapismeretek kb. 25 %
  • Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története, pénzügyi és gazdasági ismeretek kb. 25 %
  • Eszme- és vallástörténet kb. 10 %

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:

    Érettségizzetek velünk!

    Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

    És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

    Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

    Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

     

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.