A közép- és az emelt szintű matekérettségin is két-két feladatsort kell kitöltenetek. Mutatjuk, milyen feladattípusokkal találkozhattok a vizsga első, illetve második részében.
Így néz ki a középszintű matekérettségi
Az első, 45 perces feladatlap 10-12 rövid feladatot tartalmaz, amelyek az alapfogalmak, definíciók és egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű.
Friss: Halmazok és gráfok voltak az első részben, ami a szaktanár szerint nem olyan egyszerű, és használt autók és osztálylétszám a második részben.
A II. vizsgarész megoldására 135 percetek lesz, amit szabadon oszthattok be. Ez ugyanis további két részből áll. Az „A” részben három, egyenként 9-14 pontos feladatot kell megoldanotok. Ezek több részkérdésből állnak. A II. „B” rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választanotok és megoldanotok – az értékeléskor is csak az általatok választott két feladatot veszik figyelembe. Ezek összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.
Emelt szinten más a felépítés
A vizsga emelt szinten is két részből áll, viszont itt már nincs meghatározva, melyiket mennyi idő alatt oldhatjátok meg, szabadon választhatjátok meg a feladatok sorrendjét.
Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. A vizsgakövetelmény szerint ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz.
A II. részfeladatsorban öt, egyenként 16 pontos feladatot fogtok kapni. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre. Az öt feladatból négyet kell megoldanotok, és az értékelés során is csak négyet vesznek figyelembe. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak.
A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
