Túlságosan tantárgy- és iskolacentrikus – mondta az Eduline-nak a középszintű magyarérettségi első részének feladatairól a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki szerint a szövegértési feladatsorban vannak ugyan pontatlan részek, de összességében a teszt a tavalyinál igényesebb, több részképességet mér. A Szabó Magda-novellát szerencsés választásnak tartja, az összehasonlító elemzést azonban valószínűleg az eddiginél is kevesebb diák választotta.
Már elérhető a magyarérettségi hivatalos megoldása, az Oktatási Hivatal által közzétett középszintű javítási útmutatót itt, az emelt szintű megoldásokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.
Arató László szerint A magyar szókincstár előszava terjedelmében és jellegében is megfelelő szöveg, nem okozhatott különösebb nehézséget az érettségizőknek. „A feladatok elég változatosak, a tavalyinál valamivel igényesebb, egy kicsit többféle képességet mérő feladatsorról van szó. Ugyanakkor van két-három olyan részfeladat, amely pontatlan vagy egyenesen megoldhatatlan” – magyarázza az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskolájának és Gyakorló Gimnázium vezetőtanára, példaként a 6. és a 7. feladat egy-egy pontját említi.
Az érvelő feladattal már több a probléma – teszi hozzá. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszinten vizsgázóknak arról a kérdésről kellett gondolkodniuk, hogy „szükséges-e a digitális civilizáció világában a kötelező, iskolai memoriterek elsajátítása, hasznos tudást ad-e a diákoknak a szépirodalmi szöveg(részlet)ek ismerete”.
„Az érettségin azt kérni, hogy vagy a memoriterek ellen, vagy mellette érveljen valaki, álságos. Nem nagyon tudok elképzelni olyan diákot, aki az érettségin a memoriterek ellen érvelne, ez nem túl életszerű. A témához megadott Nagy László-szöveg ráadásul túlbonyolított, túlterhelt, nem könnyű felhasználni az érvelésben. Ennél szerencsésebben is lehetett volna szöveget választani, ez nem segít a diákoknak, inkább megnehezíti a dolgukat” – mondja, hozzátéve: ettől eltekintve ez a feladat is megoldható, könnyen lehetett érveket gyűjteni a memoriterek mellett.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a gyakorlati szövegalkotás (a diákoknak az iskolai kirándulások időpontjáról kellett egy diákparlamenti hozzászólást írni) is rendben van. A középszintű magyarérettségi első részéből azonban – teszi hozzá – teljes egészében hiányzik a nyitás a tágabb mindennapi világ, az ott szükséges kommunikációs tudás felé, túlságosan tantárgy- és iskolacentrikus.
„Annyiban mutat a feladatsor a jövő – számomra igen ellenszenves – érettségije felé, és annyiban távolodik az eredeti kompetenciamérő érettségi szellemétől, hogy a feladatok témája az iskolára, a magyar nyelv és irodalom tárgyra szűkült. Nincs benne az élet, a felnőtt problémák világa, a mindennapok dilemmái és feladatai közötti eligazodás, vagyis az, amivel például a PISA-felmérés is foglalkozik” – magyarázza.
Még kevesebben fogják választani az összehasonlító elemzést
A Szabó Magda-novella elemzéséről azt mondja, szerencsés a műválasztás, „nem régi szöveg, női szerző, átfogható terjedelmű”. „Könnyen olvasható, de van benne értelmezési feladat, annyiban ideális, hogy mindenki el tudja olvasni, és valamilyen szinten mindenki érti, de igenis kell gondolkodni az értelmezésén. A szempontok megfogalmazása nem igazán jó – négy szempont van benne, ebből kettő megfogalmazása nem túl szerencsés” – teszi hozzá.
Összehasonlító elemzést idén Janus Pannonius Búcsú Váradtól és Juhász Gyula Várad című művéről lehetett írni. „Ezt a feladatot talán az eddigieknél is kevesebben fogják választani. A feladat megfogalmazása nem túl jó, utat ad annak, amire a gyerekek amúgy is hajlamosak, hogy a két verset külön elemzik, aztán röviden összevetik” – mondta, hozzátéve: a Juhász Gyula-vers elemzéséhez irodalomtörténeti-életrajzi ismeretek is kellettek.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
