Itt van minden, amit az emelt matekérettségiről tudnotok kell

Milyen részekből áll az emelt szintű, írásbeli matekérettségi? Milyen témakörök kerülhetnek elő a feladatsorban, és hány pontot szerezhettek összesen? Mutatjuk a részleteket.

  • Bezzeg Hanna

Az emelt szintű matekérettségi írásbeljének megoldására 240 percetek lesz, ennyi idő alatt kell végeznetek a két részből álló feladatsorral. Az időt azonban tetszés szerint oszthatjátok be és a feladatok megoldásának a sorrendjét is ti határozzátok meg.

Milyen feladattípusokra kell számítanotok?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatójában azt írja, az I. részfeladatsor négy feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz.

A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a szöveget le kell fordítanotok a matematika nyelvére – azaz matematikai modellt kell alkotnotok, abban számításokat végeznetek és a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnotok a felvetett kérdésekre. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak. Az öt feladatból négyet kell választanotok és az értékelés során is csak ez a négy fog számítani.

Milyen feladatkörök kerülhetnek elő a vizsgán?

A feladatsor összeállításakor az alábbi arányok az irányadók:

  • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20%
  • Számelmélet, algebra: 25%
  • Függvények, az analízis elemei: 20%
  • Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 20%
  • Valószínűségszámítás, statisztika 15%

Az Oktatási Hivatal ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, a feladatok jelentős része ugyanis több témakörre épül. A feladatsor feladatainak 30-40%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, modellalkotást igénylő feladat.

Hogyan pontozzák a feladatsort?

 Az első részben legfeljebb 51, a második részben pedig legfeljebb 64 (feladatonként 16) pontot lehet összegyűjteni, ami azt jelenti, hogy a feladatok kimaxolásával összesen 115 pont érhető el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.