Hogyan alakult az előző években a felvételizők száma? És nagy lesz-e a verseny idén?

Hogyan alakult az előző években az egyetemre, főiskolára felvételizők száma?

  • Eduline

Évről évre több tízezren jelentkeznek a felsőoktatásba, idén ez a szám közel 99 192. A felvételizők átlagéletkora 24 év, a legidősebb jelentkező 76 éves, ő ráadásul nappali tagozatos alapképzést választott - derült ki a statisztikákból.

MTI

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke szerint a modellváltást megelőző utolsó évhez (azaz 2020-hoz) képest minden területen nőtt a jelentkezők száma. Ha azonban nem a 2020-as, hanem a 2021-es számokat nézzük, ez ismét visszaesés. A 2021-es általános felvételin ugyanis 101 881 diák jelentkezett egyetemre.

2020-ban valóban alacsonyabb volt a jelentkezők száma az ideinél - akkor 91 458-an próbáltak bejutni a felsőoktatásba -, ám abban az évben a koronavírus-járvány miatt negatív rekord született, körülbelül 20 ezerrel kevesebben felvételiztek egyetemre, főiskolára, mint egy évvel korábban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.