Felvételi 2022: mutatjuk, milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek

Bár az ügyintézési időszak még nem kezdődött el, van néhány olyan dokumentum, amelyet érdemes időben (akár már most) beszereznetek.

  • Eduline

Korábban már összegyűjtöttük azokat a dokumentumokat, amelyeket kötelező feltöltenetek az egyetemi vagy főiskolai jelentkezéskor az E-felvételi rendszerbe, azonban a különböző egyetemek további dokumentumokat is kérhetnek tőletek. Fontos, hogy az "intézményspecifikus" dokumemtumokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kötelezően feltöltendőekre: azaz, a már meglévő dokumentumat február 15-ig kellett rögzítenetek a rendszerben, a később szerzetteket pedig legkésőbb július 7-ig van lehetőségetek feltölteni.

Milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek?

Betöltött munkakör igazolása

Vannak olyan képzések, ahová csak bizonyos munkakörben megszerzett tapasztalattal jelentkezhettek, illetve felmentést kérhettek az alkalmassági vizsga alól is – ehhez azonban igazolnotok kell a betöltött munkakört.

Előalkalmassági vizsgáról szóló igazolás

Néhány egyetem a jelentkezési határidő előtt előalkalmassági vizsgákat tart a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító (nemzetiségi tanító), óvodapedagógus (nemzetiségi óvodapedagógus) szakokon, amelyek eredményéről igazolást adnak ki. Ezt az igazolást csatolni kell jelentkezéshez, hiánya esetén a jelentkezőt újra vizsgára hívhatják vagy kizárhatják. Azonban abban az esetben, ha már a felvételi eljárás alatt (azaz a jelentkezési határidőt követően) vesztek csak részt az alkalmassági vizsgán, akkor annak eredményét nem kell dokumentummal igazolnotok, mivel azt a felsőoktatási intézmények rögzítik a központi felvételi nyilvántartásba.

Egészségügyi/orvosi igazolás

Egyes képzések esetén valamilyen típusú egészségügyi vagy orvosi igazolást, nyilatkozatot is kérhetnek tőletek, például sportorvosi igazolást, úszásigazolást, egészségügyi nyilatkozatot. Mivel ez mindenhol változhat, arról, hogy az adott szakon pontosan mire van szükség, az intézményi meghirdetések oldalain találtok részletes információt.

Önéletrajz, motivációs levél

Ezeket a saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámolókat csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri.

Szakmai tevékenység igazolása

Ennek a dokumentumnak akkor van jelentősége, ha mesterképzésre jelentkeztek, ugyanis egyes intézmények többletpontot számítanak a különböző szakmai tevékenységért, eredményért. Ilyen például a publikáció és kutatás, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenysé és gyakorlat, országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények.

Szakirányú továbbképzés igazolása

A szakirányú továbbképzésért egyes felsőoktatási intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak, a képzés elvégzését azonban igazolnotok kell a feltöltött oklevéllel.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.