A jelentkezési határidő lejárt, de áprilistól újra lesz dolguk a felsőoktatásba felvételizőknek

Az Oktatási Hivatal a héten megkezdte a jelentkezések feldolgozását, mutatjuk, mi a következő feladat, ami a felvételizőkre vár.

  • Bezzeg Hanna

Múlt héten járt le a felsőoktatásba történő jelentkezés határideje, az Oktatási Hivatal pedig a napokban már meg is kezdte az E-felvételiben rögzített adatok és feltöltött dokumentumok feldolgozását - írja a felvi.hu.  A felvételizőkre

április 20-tól

vár a következő feladat, amikor elérhetővé válnak az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. A jelentkezők ekkor módosíthatják adataikat, egy alkalommal a megjelölt képzések sorrendjén is változtathatnak, de pótolhatják dokumentumaikat és elvégezhetik a hiánypótlást is.

Április 20-tól már nyomon is lehet követni a rögzített adatokat és ellenőrizni a feltöltött dokumentumok feldolgozottsági státuszát. A jelentkezők it láthatják majd vizsgaeredményeiket, a felvételi pontokat és a későbbiekben a besorolási döntésről szóló határozatot is.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.