Közzétette az Oktatási Hivatal a 2022-es májusi-júniusi érettségi jelentkezési lapját – ezt azok használhatják, akik már nem középiskolások, de egy vagy több tárgyból (újra) nekifutnának az érettséginek.
Ezt a jelentkezési lapot kizárólag valamelyik kormányhivatalhoz lehet benyújtani, az Oktatási Hivatal nem fogad jelentkezéseket – emelik ki az oldalon. Akik nem kormányhivatalban, hanem közvetlenül valamelyik középiskolában szeretnének jelentkezni az érettségire, az ott kapott lapot használják.
Más szabályok is vannak: az OH oldalán lévő felületet csak azok használhatják, akiknek már van érettségi bizonyítványuk, de már nem középiskolások, vagy „olyan középiskolával állnak szakképző évfolyamon tanulói jogviszonyban, amely nem szervez érettségi vizsgát, vagy külföldön szerezték meg érettségi bizonyítványukat (és Magyarországon nem állnak középiskolával tanulói jogviszonyban)”.
Emellett azok is, akiknek nincs érettségi bizonyítványuk, és vagy már nem középiskolások, vagy külföldi/külföldi rendszerű középiskolai utolsó évfolyamán folytatják tanulmányaikat.
A középiskolások – vagyis akiknek van tanulói jogviszonyuk – pedig a saját iskolájukban jelentkezhetnek a májusi-júniusi vizsgákra.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
