Érettségi 2022: hogyan osztályozzák a vizsgákat közép- és emelt szinten?

Hány százaléktól van meg a kettes a közép- és az emelt szintű érettségin? Milyen eredmény kell ahhoz, hogy ötös legyen a vizsgátok? Itt találjátok az „átszámítási” útmutatót.

  • Eduline

A közép- és az emelt szintű érettségin is legalább 25 százalékos eredmény kell ahhoz, hogy meglegyen a kettes.

Középszinten így kalkulálhattok a százalékokkal és a jegyekkel

  • 80–100 százalék: jeles
  • 60–79 százalék: jó
  • 40–59 százalék: közepes
  • 25–39 százalék: elégséges
  • 0–24 százalék: elégtelen

Az emelt szintű érettségin máshol húzták meg az ötös, a négyes, a hármas és a kettes határait:

  • 60–100 százalék: jeles
  • 47–59 százalék: jó
  • 33–46 százalék: közepes 
  • 25–32 százalék: elégséges
  • 0–24 százalék: elégtelen

Fontos, hogy a ketteshez minden vizsgarészben el kell érni legalább 12 százalékot (vagyis az írásbelin és a szóbelin is). A középszintű matek- és a középszintű digitális kultúra érettségin alapesetben nincs szóbeli, de ha egy diák 12 százaléknál többet, de 25 százaléknál kevesebbet ért el az írásbeli/gyakorlati vizsgán, szóbeliznie kell.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.