Több feltételt is vállalnia kell annak, aki állami ösztöndíjasként szeretne ősztől tanulni egyetemen vagy főiskolán. Összeszedtük, mi mindenre kell odafigyelnetek már a jelentkezés előtt.
A legfontosabb feltétel: ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be a 2022-es felvételin, vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzitek az oklevelet (ez egy hat féléves szakon kilenc félévet jelent), a végzést követő húsz évben pedig legalább annyi ideig dolgoztok itthon, ameddig állami ösztöndíjas hallgatóként tanultatok. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
Ha az első feltételt nem teljesítitek (vagyis nem szereztek oklevelet a megadott határidőn belül), akkor kötelesek vagytok az ösztöndíjas tanulmányotokkal megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani, a képzésetek megszűnésének napjától számított két éven belül. Ha ezt nem teljesítitek, vissza kell fizetnetek állami ösztöndíjatok összegének felét.
Ha a második feltételt nem tartjátok be - tehát nem dolgoztok itthon az oklevélszerzést követően -, akkor a képzésetek állami támogatásának teljes összegét vissza kell fizetnetek.
Az állami ösztöndíjas kötelezettséges és szankciók alól mentesülhetnek is a hallgatók - például ha megváltozott munkaképességre, tartós betegségre vagy balesetre hivatkoznak, erről részletesebben ide kattintva olvashattok.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
