Több feltételt is vállalnia kell annak, aki állami ösztöndíjasként szeretne ősztől tanulni egyetemen vagy főiskolán. Összeszedtük, mi mindenre kell odafigyelnetek már a jelentkezés előtt.
A legfontosabb feltétel: ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be a 2022-es felvételin, vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzitek az oklevelet (ez egy hat féléves szakon kilenc félévet jelent), a végzést követő húsz évben pedig legalább annyi ideig dolgoztok itthon, ameddig állami ösztöndíjas hallgatóként tanultatok. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
Ha az első feltételt nem teljesítitek (vagyis nem szereztek oklevelet a megadott határidőn belül), akkor kötelesek vagytok az ösztöndíjas tanulmányotokkal megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani, a képzésetek megszűnésének napjától számított két éven belül. Ha ezt nem teljesítitek, vissza kell fizetnetek állami ösztöndíjatok összegének felét.
Ha a második feltételt nem tartjátok be - tehát nem dolgoztok itthon az oklevélszerzést követően -, akkor a képzésetek állami támogatásának teljes összegét vissza kell fizetnetek.
Az állami ösztöndíjas kötelezettséges és szankciók alól mentesülhetnek is a hallgatók - például ha megváltozott munkaképességre, tartós betegségre vagy balesetre hivatkoznak, erről részletesebben ide kattintva olvashattok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
