Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Sok minden változott az utóbbi hónapokban a felsőoktatásban: több lett az alapítványi egyetem, pár intézmény neve is megváltozott, és a felsőoktatási felvételin is lett egy-két új szabály. Pontszámítás, nyelvvizsgaszerzési határidő, előzetes ponthatárok - mutatjuk, mi lett más a 2022-es felvételin.
1. Alapítványi és más a neve
2021-ben tizenegy újabb egyetem – a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem és a Pannon Egyetem – került alapítványi fenntartásba. Így már csak öt egyetem és egy főiskola marad állami fenntartásban: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola.
Vagyis a 2022-ben felvételizők zöme már olyan egyetemre adja majd be a jelentkezését, amely nem állami fenntartású. Fontos: állami ösztöndíjas helyek ugyanúgy vannak a modellváltó egyetemeken, mint az állami intézményekben, ahogy az eddigi ösztöndíjak, szociális támogatások is elérhetők.
Néhány egyetemnek a neve is megváltozott. Nem érdemes a Felvi listájában keresni például a Szent István Egyetemet, az intézmény ugyanis nemcsak fenntartót válltott, hanem át is alakult - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működik tovább. Más lett az egri egyetem neve is, miután az Egri Egyházmegye átvette a fenntartását: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem(EKKE) néven találjátok meg az intézményi listában.
2. Változott a pontszámítás
A 2022-es felvételin a korábbinál jóval több tanulmányi versenyért jár többletpont. Ezeket itt nézhetitek meg.
Emellett idén már azok is kaphatnak többletpontot, akik önkéntes katonai szolgálatot teljesítettek. Szakkiképzés nélküli legalább hat hónapos egybefüggő, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítéséért 16 többletpont, hat hónapos szolgálati idő alatt - az alapkiképzést követően - jogszabály szerinti szakkiképzéssel egybefüggően végrehajtott önkéntes katonai szolgálat teljesítéséért 32 többletpontra vagytok jogosultak. Ha ez után újra hat hónapos egybefüggő, szakkiképzéssel teljesítenek további 32 többletpontot - összesen 64 pontot - is kaphatnak.
A pontszámítási szabályokról itt olvashattok el mindent.
3. Előzetes ponthatárok: egy népszerű szakon változtattak
Ahogy az előző években, úgy a 2022-es felvételin is több tucat olyan alap- és osztatlan szak van, amelyeken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik az előzetesen, központilag meghatározott ponthatárt. Ezek zöme nem változott, egyedül az osztatlan gyógyszerészképzésen lazítottak: az előzetes ponthatárt a tavalyi 380-hoz képest jóval alacsonyabban, 360 pontnál húzták meg.
Az összes előzetes ponthatárt itt nézhetitek meg.
4. Nyelvvizsga: szorít a határidő
A felvételi tájékoztatóba idén bekerült egy fontos részlet: az Oktatási Hivatal csak abban az esetben tud nyelvtudásért többletpontot adni, ha "a felvételi ponthatárok megállapítását megelőző napig a közhiteles nyilvántartásból a nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak visszaigazolása megtörténik". Hozzáteszik azt is,
az idei felvételi eljárásban a 2022. április 30-ig befejezett nyelvvizsga eljárások esetén biztosított, hogy a közhiteles nyilvántartásból hitelesítésre kerüljenek az adatok.
Ez azért nagyon fontos, mert az Oktatási Hivatal a nyelvvizsga-adatokat nem tőletek kéri, hanem a nyilvántartásból ellenőrzik - ezért nem kell feltölteni a bizonyítványotokat, ellentétben sok más dokumentummal. Tehát április végéig tervezhettek az idei nyelvvizsgákkal akkor, ha a felvételi miatt többletpontot is szeretnétek érte.
A nyelvvizsgákat érinti a honosítással kapcsolatos változás is. Bár alapvetően a külföldi nyelvvizsgákat honosíttatni kell, ezt nem kell megtenni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben 2020. december 24. után szerzett angol nyelvből letett nyelvvizsgákkal. Szintén nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű, a Goethe Institut nyelvvizsgarendszerben 2021. október 2. után, német nyelvből letett nyelvvizsgákat sem.
5. Indulnak teljesen új szakok is
Több új vagy átdolgozott szak is indul 2022 szeptemberében. Az osztatlan tanárképzés egységesen ötéves lesz (eddig a középiskolai tanárnak készülők hat évig jártak egyetemre), elindul az üzleti adattudomány BSc-képzés, az űrmérnöki mesterképzés, és új, természettudomány-környezettan tanári szakra is lehet jelentkezni.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).