Mutatjuk, pontosan hány többletpontot kaphattok esélyegyenlőségi jogcímen.
Az egyetemi-főiskolai felvételin esélyegyenlőség jogcímen 40 jár, ha egy jelentkező hátrányos helyzetű, fogyatékossággal él vagy gyermeket nevel.
A hátrányos helyzet igazolását a jegyző állítja ki, de csak akkor, ha a jelentkező gyermekvédelmi támogatásra jogosult, alacsony a szülők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsága, vagy "elégtelen lakókörnyezetben vagy lakáskörülmények" között él.
Fogyatékossággal élőnek azok a jelentkezők számítanak, akik mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), autizmus spektrum zavarral, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. A fogyatékosságot, sajátos nevelési igényt részletes szakértői véleménnyel kell igazolni.Ugyanakkor tartós vagy krónikus betegségekért - mint a cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia - nem jár többletpont.
Gyermekgondozásért többletpont jár annak a jelentkezőnek, aki a jelentkezési ideje alatt fizetés nélküli szabadságon van, ezzel párhuzamosan CSED-et, ÖD-t, GYES-t, GYET-et vagy GYED-et kap, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt veszi igénybe. Azok is megkapják a 40 pluszpontot, akik CSED-et, örökbefogadói díjat, gyermekgondozást segítő ellátást (GYES), gyermeknevelési támogatást (GYET), gyermekgondozási díjat (GYED) vagy GYOD-ot, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjat vagy távolléti díjat kapnak.
Fontos tudnotok, hogy azokon a szakokon nem jár esélyegyenlőségi pluszpont, ahol kizárólag a gyakorlati vizsga alapján rangsorolják a jelentkezőket - ilyenek a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az edző és a szakoktató alapszak, a művészeti tanárképzés.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
