A szerdai franciaérettségi feladatsorait és megoldókulcsait is nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal.
Franciából középszinten 45-en, emelt szinten 49-en érettségiztek szerda délután. A középszintű feladatsort és a megoldókulcsot itt nézhetitek meg, az emelt szintűt pedig itt találjátok.
Középszinten az írásbeli 180 percig tart: az első feladatlap az olvasott szöveg értését, a második a nyelvhelyességet, a harmadik a hallott szöveg értését, a negyedik pedig az íráskészséget méri, ezekre sorrendben 60, 30, 30 és 60 percet kapnak a vizsgázók.
Az emelt szintű franciaérettségi (ahogy az összes élő nyelvi érettségi) 240 perces. Az olvasott szöveg értését mérő feladatsor megoldására 70, a nyelvhelyességi tesztre 50, a hallott szöveg értését mérő részre 30, az íráskészségre pedig 90 percük van az érettségizőknek.
A középszintű írásbelivel maximum 117, az emelt szintű írásbelivel 120 pontot lehet szerezni. A szóbelin középszinten maximum 33, emelt szinten 30 pontot kaphatnak az érettségizők.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
