Indul az őszi szemeszter: minden, amit a kreditekről tudni kell

Akár most kezditek, akár már egy ideje egyetemisták vagytok, egy dolgot nem kerülhettek el: a napi kapcsolatot a kreditekkel. De mik is azok a kreditek? A szemeszterkezdés előtt összeszedtünk mindent, amit a kreditekről, a túlcsúszásról és az átsorolásról tudnotok kell.

  • Csik Veronika

Mi az a kredit?

Az egyetemen, főiskolán minden elvégzett kurzusért kreditet kaptok, ha sikeresen vizsgáztatok az adott tantárgyból. A kredit az egyes tanulmányi követelmények teljesítését jelző tanulmányi mértékegység, amiket általában a szükséges tanulmányi munkaidő alapján állapítanak meg - írja a Felvi. Az egyes tárgyakért - a nehézségtől, illetve attól függően, hogy kötelező vagy szabadon választható-e a tárgy - különböző számú kreditet kaptok: a jegyetek ezt nem befolyásolja.

Alapképzésben legalább 180 kreditet kell teljesíteni általában 6 félév alatt, mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben pedig 120-120 kreditet 4 félév alatt. Ez félévente átlagban 30 kreditet jelnet. Az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket persze a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezhetitek.

Miért számítanak annyira a kreditek?

Ahogy már írtuk, az egyetemen átlagosan félévenként 30 kreditet kell elvégezni. Ennél kevesebbet vagy többet is elvégezhettek egy félévben, de államvizsgázni csak akkor tudtok, ha az összes, a tantervben szereplő tanegységet elvégeztétek. Erről a szakotokra vonatkozó tanegységlistában olvashattok el mindent. Ha plusz tantárgyakat is el szeretnétek végezni, kreditenként kell fizetnetek (párezer forint körüli összeget), de csak akkor, ha több mint tíz százalékkal léptétek túl a tantervben meghatározott kreditmennyiséget. Egy alapképzés például 180 kredites, így további 18 kreditet végezhettek el ingyen.

A 30 kredit nem csak ezért fontos. Ha állami ösztöndíjasként kezditek el a tanulmányaitokat, arra kell figyelnetek, hogy az utolsó két aktív félévetekben legalább harminc kreditet szerezzetek, különben az intézmény köteles átsorolni titeket önköltséges képzésre.

Mi az az átsorolás?

Az egyetemek minden évben egyszer – július 31-ig – döntenek az állami ösztöndíjasról önköltségesre, illetve az önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre való átsorolásról.

Ahhoz, hogy megőrizhessétek az állami ösztöndíjas helyetek, több kritériumot is teljesítenetek kell. Egyrészt az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek – tehát egy évben legalább 36-ot –, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot – ezeket itt találjátok.

Szerencsére ez fordítva is működik, így minden tanév végén van lehetőségetek arra, hogy leadjátok az átsorolási kérelmet ha önköltséges képzésen tanultok. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. Az átsorolásról bővebben itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna