Nem lett meg a felvételi, vagy most döntöttétek el, hogy továbbtanulnátok? A legtöbb pótfelvételiben meghirdetett képzésért fizetni kell majd, de vannak kivételek.
Még nem hirdették meg az idei pótfelvételit, de a korábbi években az volt a szabály, hogy csak agrár, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudományi, pedagógusképzés, társadalomtudományi képzési területek alapképzési szakjain indulhatnak állami ösztöndíjas képzések.
Ez azt jelenti, hogy bár lesznek kivételek, a legtöbb képzés, amit a pótfelvételiben hirdetnek, már csak önköltséges formában lesz elérhető - erre a jelentkezéskor nagyon figyeljetek, hiszen az A (azaz állami) helyett most sokkal több lesz a K (azaz költségtérítéses) jelölés.
Persze most sem kell megijedni, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem például már a ponthatárok napján jelezte, hogy a mostani pótfelvételi eljárásban az alapképzési szakok nagy részén állami ösztöndíjas képzéseket is hirdetnek majd.
Ne feledjétek, a pótfelvételin csak egyetlen egyetem, egyetlen képzésére lehet jelentkezni, de ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formája most is egy jelentkezési helynek számít.
Arról, hogy kik és hogyan jelentkezhetnek majd, itt írtunk le mindent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
