Ezeken a szakokon kezd a legtöbb elsőéves, megvannak a pécsi egyetem eredményei is

Majdnem 5500 felvételiző jutott be a Pécsi Tudományegyetem képzéseire, a legtöbben ápolás és betegellátás, jogász, orvosi és pszichológia szakra jelentkeztek.

  • Eduline

Az 5432 elsőéves 59 százaléka alapszakon, 16-16 százaléka pedig osztatlan és mesterképzésen kezd szeptembertől, míg felsőoktatási szakképzésen a most felvettek 10 százaléka tanul majd. A többség – 84 százalék – állami ösztöndíjas, kétharmaduk pedig nappalis lesz. A PTE és a többi egyetem, főiskola ponthatárait itt nézhetitek meg.

A pécsi egyetem legnépszerűbb szakjai közé tartozik az ápolás és betegellátás, a jogász, az orvosi és a pszichológia, de sokan jelentkeztek az osztatlan tanári képzésekre, gazdálkodási és menedzsmentre, mérnökinformatikusra és fogorvosira is.

A mesterképzések közül az építész, az egészségügyi menedzser, a szerkezet-építőmérnöki, a pszichológia, a vezetés és szervezés, valamint a fizioterápia indul a legnagyobb létszámmal.

A PTE legtöbb kara több jelentkezőt vett fel, mint tavaly: a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon 46, az Állam- és Jogtudományi Karon 25, a Közgazdaságtudományi Karon 18, a Műszaki és Informatikai Karon pedig 16 százalékkal többen kezdenek tanulni, mint egy évvel korábban.

Az egyetem arra számít, hogy az új külföldi hallgatókkal és a pótfelvételizőkkel együtt több mint hétezer elsőévessel indul majd az őszi szemeszter.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.