Ezeken a szakokon kezd a legtöbb elsőéves, megvannak a pécsi egyetem eredményei is

Majdnem 5500 felvételiző jutott be a Pécsi Tudományegyetem képzéseire, a legtöbben ápolás és betegellátás, jogász, orvosi és pszichológia szakra jelentkeztek.

  • Eduline

Az 5432 elsőéves 59 százaléka alapszakon, 16-16 százaléka pedig osztatlan és mesterképzésen kezd szeptembertől, míg felsőoktatási szakképzésen a most felvettek 10 százaléka tanul majd. A többség – 84 százalék – állami ösztöndíjas, kétharmaduk pedig nappalis lesz. A PTE és a többi egyetem, főiskola ponthatárait itt nézhetitek meg.

A pécsi egyetem legnépszerűbb szakjai közé tartozik az ápolás és betegellátás, a jogász, az orvosi és a pszichológia, de sokan jelentkeztek az osztatlan tanári képzésekre, gazdálkodási és menedzsmentre, mérnökinformatikusra és fogorvosira is.

A mesterképzések közül az építész, az egészségügyi menedzser, a szerkezet-építőmérnöki, a pszichológia, a vezetés és szervezés, valamint a fizioterápia indul a legnagyobb létszámmal.

A PTE legtöbb kara több jelentkezőt vett fel, mint tavaly: a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon 46, az Állam- és Jogtudományi Karon 25, a Közgazdaságtudományi Karon 18, a Műszaki és Informatikai Karon pedig 16 százalékkal többen kezdenek tanulni, mint egy évvel korábban.

Az egyetem arra számít, hogy az új külföldi hallgatókkal és a pótfelvételizőkkel együtt több mint hétezer elsőévessel indul majd az őszi szemeszter.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.