Ezeken a szakokon kezd a legtöbb elsőéves, megvannak a pécsi egyetem eredményei is

Majdnem 5500 felvételiző jutott be a Pécsi Tudományegyetem képzéseire, a legtöbben ápolás és betegellátás, jogász, orvosi és pszichológia szakra jelentkeztek.

  • Eduline

Az 5432 elsőéves 59 százaléka alapszakon, 16-16 százaléka pedig osztatlan és mesterképzésen kezd szeptembertől, míg felsőoktatási szakképzésen a most felvettek 10 százaléka tanul majd. A többség – 84 százalék – állami ösztöndíjas, kétharmaduk pedig nappalis lesz. A PTE és a többi egyetem, főiskola ponthatárait itt nézhetitek meg.

A pécsi egyetem legnépszerűbb szakjai közé tartozik az ápolás és betegellátás, a jogász, az orvosi és a pszichológia, de sokan jelentkeztek az osztatlan tanári képzésekre, gazdálkodási és menedzsmentre, mérnökinformatikusra és fogorvosira is.

A mesterképzések közül az építész, az egészségügyi menedzser, a szerkezet-építőmérnöki, a pszichológia, a vezetés és szervezés, valamint a fizioterápia indul a legnagyobb létszámmal.

A PTE legtöbb kara több jelentkezőt vett fel, mint tavaly: a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon 46, az Állam- és Jogtudományi Karon 25, a Közgazdaságtudományi Karon 18, a Műszaki és Informatikai Karon pedig 16 százalékkal többen kezdenek tanulni, mint egy évvel korábban.

Az egyetem arra számít, hogy az új külföldi hallgatókkal és a pótfelvételizőkkel együtt több mint hétezer elsőévessel indul majd az őszi szemeszter.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.